|
| Martin Schulz és Angela Merkel (Kép forrása: EPA) |
Az ARD közvélemény-kutatása szerint 55-35, a ZDF szerint 33:29 arányban Angela Merkel jelenlegi kancellár került ki győzedelmesen abból a televíziós vitából, amit a két legnagyobb német párt kancellárjelöltjei között rendeztek. „A nap, amelyen Schulz végleg veszített” – értékelte az N-Tv.de már vasárnap este.
Ahhoz ugyanis, hogy Martin Schulz, a szociáldemokrata SPD jelöltje fordítani tudjon, sokkal jobbnak kellett volna lennie, mint ellenfelének, a közvélemény-kutatásokon közel negyven százalékkal vezető Angela Merkelnek. Ám az értékelések szerint nem volt jobb, sőt valamivel gyengébb is volt.
Merkel vagy Merkel?
Azoknak a választóknak, akik alternatívát szeretnének Angela Merkel helyett, maga Angela Merkel lett az alternatíva – írja a kommentár. Ez az SPD nagy problémája, túl sokban megegyezik az elképzelésük a jobbközép, Merkel-féle CDU/CSU szövetséggel, így nem igazán tudnak alternatívát nyújtani. Nincsenek markáns különbségek, a „szocialisták” elvesznek a részletekben.
A szociális igazságosság kérdését, amelyet kampányuk fő témájának emeltek, nem sikerült igazán hosszú ideig vita tárgyává tenni. Ehelyett útdíjakról sikerült beszélni, majd menekültekről, határvédelemről, terrorizmusról, ami fontos ugyan, de nem az SPD fő csapásiránya lett volna. "Schulz alaposan elverte saját magát" - írta a Der Spiegel Online.
Fordulat a nyugdíjkérdésben
Merkel saját programjának alternatíváját adta elő például, amikor a szóba került 70 éves nyugdíjkorhatárról azt mondta, az túl magas, már 67 évesen is kihívás dolgozni. Ezzel a nyugdíjkérdésben is eléggé kifogta a szelet Schulz vitorlájából. Úgy tűnik, a menekültkérdésben is egész jól védekezett.
A szocialisták korábbi jelöltje, a jelenlegi alkancellár és gazdasági miniszter, Sigmar Gabriel népszerűsége rendkívül alacsony, így nagyot javultak a szocialisták esélyei, amikor az év elején Schulzot hozták be a képbe helyette. Egy rövid ideig az SPD népszerűsége utolérni látszott a CDU/CSU blokkét, de ez nem tartott sokáig. Kiderült, ez inkább az újdonság varázsának, a jelölt személyiségének lehetett köszönhető, és átmeneti volt. Az SPD-nek azóta sem sikerült igazán magára találnia, és komoly programot előállítani a választásokra.
Megint jöhet a nagykoalíció
A választások szeptember 24-én lesznek, és nem igazán látszik, mi okozhatna bármilyen lényeges változást azok kimenetelében. A CDU/CSU stabilan 37-38 százalék, az SPD pedig 24-25 százalék körül áll, a többi párt közül jó, ha némelyik a tíz százalékot eléri. Nagyon valószínű, hogy megismétlik az eddigi angykoalíciót, bár időről időre más verzió is felröppen (pl. CDU/CSU/FPD). Ezek egyike sem tűnik túl valószínűek.
Nem is próbálkoznak az oroszok?
Amint korábban írtuk, nem olyan szoros az állás, mint volt például Trump és Clinton között vagy a francia elnökválasztás előtt. Így még az is lehet, hogy az oroszok nem próbálnak majd belepiszkálni a választásokba álhírekkel vagy más dezinformációs tevékenységgel. Bár vannak, akik szerint most csak más taktikát választanak, és az egész választások érvényességét akarják kétségbe vonni.
A vitát 16,1 millióan látták, a teljes lakosság mintegy 82 millió (a csecsemőkkel együtt). Súlyos kritikák érték a moderátorokat, a vita során nagyon kötött volt a témák menete, alig volt tere bármiféle spontaneitásnak.
Így alakult délutánra a budapesti parkett. 
