Wehner keddi blogposztja szerint a gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy a reklámokból keletkező bevételeket a továbbiakban nem a dublini nemzetközi székhely rögzíti majd, hanem a cég helyi irodái tartják nyilván azokat. Úgy fogalmazott, a helyi értékesítési struktúrára azokban az országokban állnak át, ahol van irodájuk, helyi képviseletük. Bár a váltás 2018-ban megkezdődik, az összes helyi képviselet bekapcsolása az új rendszerbe csak 2019 első felére történik meg.
Mi van azokkal az országokkal, ahol nincs helyi iroda?
A nemzetközi tudósítások szerint a társaság nagyjából 30 Egyesült Államokon kívüli országban fog adót fizetni a tevékenysége után, ezek között Franciaország és Németország mellett a Politico 8 másik uniós országot említ, részletezés nélkül. A Facebook a társaság oldalán listázza a nemzetközi irodáit, eszerint az alábbi helyeken van képviselete Európában:
- Amszterdam (Hollandia)
- Berlin, Hamburg, Kalsruhe (Németország)
- Brüsszel (Belgium)
- Dublin (Írország)
- London (Egyesült Királyság)
- Madrid (Spanyolország)
- Milánó (Olaszország)
- Párizs (Franciaország)
- Stockholm (Svédország)
- Varsó (Lengyelország)
Ahogy az látszik, Budapest nincs a listában - ez alapján pedig Magyarországra nem terjed majd ki az újfajta értékesítési (és adózási) modell, így ha ez nem változik a közeljövőben, akkor továbbra is a dublini nemzetközi központban mutathatják ki a magyarországi tevékenységből származó bevételeket. Wehner úgy fogalmaz: komoly erőforrásokat igényel majd a rendszer átalakítása, mivel minden ország, ahol képviseletük van, más és más, és jól akarják levezényelni az átállást - de itt sem ír arról, hogy mi lesz azokkal az országokkal, ahol nincs Facebook-iroda.
Megpróbálnak elébe menni a szigornak
A Facebook pénzügyi vezetője azt írja a blogposztban: abban bíznak, hogy az új struktúra nagyobb átláthatóságot eredményez majd világszerte azon kormányok és szabályozó hatóságok számára, amelyek nagyobb rálátást kértek az egyes országokban képződő bevételekre.
A Facebookot persze nem a karácsonyi hangulat vagy a jótündér szállta meg: egyre nagyobb a nemzetközi felháborodás amiatt, hogy miközben egyre nagyobb bevételeket generál a társaság, egyre nagyobb mértékben tarolja le a helyi reklámbevételeket, adót csak elvétve fizet az érintett országokban - inkább az írországi központban fizet (minimális összegű) közterheket. A Facebookon egyre nagyobb a nyomás világszerte, az elmúlt években az Egyesült Királyságban már elkezdtek fontmilliókat csorgatni a költségvetésbe, bár még mindig nevetséges összeget a teljes helyi bevételükhöz képest.
A Facebook igazából előre menekül, az Európai Bizottság várhatóan márciusban terjeszti elő azt a jogalkotási javaslatot, ami épp a Facebookra és más nagy digitális multikra jellemző adózási gyakorlatot számolná fel. Hogy a mostani intézkedés mire lesz elég, az majd a gyakorlatban derülhet ki - egy blogposzt alapján nehéz levonni a végkövetkeztetéseket.
Százmilliókat követel tőlük a magyar állam - milliárdokat talicskáznak ki
Magyarország mindenesetre továbbra is aggodalommal figyelheti a folyamatot, és szurkolhat, hogy Brüsszel segítsen elrendezni a kérdést: ha a Facebook által most felvázolt megoldás ránk valóban nem vonatkozik, akkor maradt a mostani helyzet.
A NAV épp a napokban vette fel a legnagyobb adótartozók listájára a Google-t és a Facebookot, ami azt jelenti, hogy 100 millió forintnál nagyobb adótartozást mutatott ki az adóhatóság ezen cégek esetében. Becslések szerint a két társaság a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, anélkül hogy érdemben adót fizetne - ez nem csak az állampolgárok megrövidítése, hanem a hazai reklámpiacon működő többi céggel szemben végtelenül tisztességtelen.
A Magyar Reklámszövetség és a Forbes korábbi becslése szerint a közel 70 milliárd forintos digitális hirdetési kiadások fele landolhat a két nagy amerikai vállalatnál, így 35 milliárd forintot, a teljes magyar reklámtorta mintegy 22 százalékát náluk költik el a hirdetők. Ugyanezen becslések szerint 7 milliárd forint adó- és járulékbevételt jelentene, ha nálunk mutatnák ki bevételeiket a cégek.
Az alapokba hullott az állampapír-piaci kamateső 
