Lassan megáll a lízingpiac visszaesése. Az idei év első félév végén a Magyar Lízingszövetség tagjai 1306 milliárd forintos portfóliót kezeltek, ami 10 százalékos visszaesés éves szinten. A csökkenés érthető, hiszen a korábbi, nagyvolumenű gépjármű-finanszírozási szegmensből kopnak ki a szerződések, de a többi üzletágban már lényegében megállt a portfóliók csökkenése. A társaságok ugyanakkor az első félévben 35 ezer új szerződést kötöttek, ami 10 százalékos növekedés. Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára elmondta: a lízingcégeknek 100 milliárdos veszteséget jelent majd a devizahiteles törtvény - a kis, bizonytalan tőkehelyzetű cégeknek gondot okoz majd az ügyfeleknek visszajáró pénz előteremtése. Előfordulhat, hogy akinek már lejárt szerződés után jár vissza pénz, de bedőlt a korábbi finanszírozó cég, futhat majd a pénze után.
Jelentősen revideálta ma reggelre a KSH a külkereskedelmi egyenleget, azaz átírták a korábbi számokat: egészen áprilistól érdemben csökkent a külkereskedelmi többlet korábbi értéke. Balatoni András, az ING vezető elemzője azt írja: jellemzően az importra vonatkozó statisztikákat emelte meg a KSH, ami összhangban áll a belső kereslet élénkülésével. A 2014-es választási év, annak minden jellemzőjével együtt: a reálbérek dinamikusan növekednek, több pénz jut fogyasztásra. Ezzel szemben a kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A külkereskedelmi egyenleg lassú romlása várható, így az aktívum az idei évben 5,4 milliárd euróra süllyedhet Balatoni András szerint.
Egyébként ma londoni elemzők is arról írtak elemzésükben: a magyar gazdaság is megszenvedheti az orosz-ukrán konfliktus esetleges elhúzódását, a Bank of America-Merrill Lynch szerint az orosz-ukrán konfliktus ellenszele 2015-ben akár 1 teljes százalékponttal is lassíthatja a magyar gazdasági növekedést. Az elemzők ugyanakkor azt írják: a devizaalapú hitelek ügyében tervezett intézkedések várhatóan csökkentik Magyarország gazdasági sérülékenységét.
Ami ezeket az intézkedéseket illeti: a Fővárosi Törvényszék elutasította az EvoBank keresetét a magyar állam elleni devizahiteles perben. A bíróság szóbeli indoklásában közölte: az ászf-ek nem felelnek meg az átláthatóság feltételének. A fogyasztó nem tudta ellenőrizni, hogy a többletterhek jogosak-e, nem tudott fellépni a pénzügyi intézménnyel szemben, ha őt a körülmények változása hátrányosan érintette. A bank jogi képviselője a határozathirdetést követően annyit mondott: a döntés nem volt váratlan, hiszen eddig csak elutasító döntések születtek. Arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e, nem tudott válaszolni. Ma kilenc másik ügyet is tárgyal egyébként a bíróság.
Mintegy 30 milliárd forintos beruházással Kazincbarcikán építi fel európai citromsavgyárát a kínai RZBC vállalatcsoport, amely ezzel 165 embernek teremt munkahelyet. A beruházáshoz a kormány 1 milliárd forintos támogatást nyújt. A vállalatcsoport termékeit az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipar is felhasználja. Az üzem nem lesz kicsi: éves termelési volumenét 100 000 tonnára tervezik, amely így akár majd a világpiac több mint 5%-át is képes lesz majd lefedni.
Kitart a lendület a tőzsdéken , szépen emelkednek az európai indexek.
A forint viszont messze nem acélos: a tegnapi erősödésnek már nyoma sincs, míg délelőtt még 314 közelében is járt az euró jegyzése, kora délután 315,40-ig emelkedett az árfolyam.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
