Oroszország rakétacsapások hullámait indította Ukrajna-szerte, amikor a G20-ak vezetői – köztük Szergej Lavrov külügyminiszter – Balin találkoztak. Az ukrán hatóságok szerint egy újabb tervezett támadásról van szó, amely az ország energetikai infrastrukturális létesítményei ellen irányult.

Az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató arról számolt be, hogy a csapások Kijev, Kijev régió, Harkov városa, valamint Poltava, Mikolajiv, Dnyipro, Zsitomir, Hmelnickij, Lviv, Cserkasszi, Odesa és Csernyihiv régiókat célozták meg. A csapások Oroszország múlt heti visszavonulását követik Hersonból és a Dnyipro folyó nyugati partjáról.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője szerint Oroszország „mintegy 100 rakétát” lőtt ki Ukrajna városaira.

Leállt a Barátság kőolajvezeték, miután a hozzá tartozó áramellátót találat érte a mai napon. 

Vitalij Klicsko, a város polgármestere szerint legalább egy ember meghalt, miután a fővárosban, Kijevben három lakóépületet sújtottak. Elmondta, hogy az épületek Kijev Pechersk kerületében, az elnöki adminisztrációtól északra fekvő lakónegyedben voltak. Klicsko elmondta, hogy az orvosok és a mentők a helyszínre tartanak. A támadás következtében országszerte elterjedt áramszünetekről számolnak be.

Az ukrán elnöki adminisztráció vezetője, Andrij Jermak azt mondta, hogy a támadás válasz volt Volodimir Zelenszkij elnök keddi, a G20-hoz intézett beszédére. Zelenszkij felszólította a vezetőket, hogy támogassák Ukrajnát, hogy a feltételek szerint vessen véget – az elsődleges az, hogy az orosz csapatok elhagyják egész Ukrajnát, beleértve a 2014-ben elfoglalt területeket is, és megakadályozza az „orosz agresszió” megismétlődését.

Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szergij Kyslytsya úgy jellemezte a mai orosz csapásokat, hogy Oroszország „arcon köpte” a G20 résztvevőit.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Zelenszkij kijelentése, miszerint nem lesz „Minszk-3” megállapodás az ukrajnai harcok befejezésére, megerősíti, hogy Kijev nem érdekelt abban, hogy béketárgyalásokat folytasson Moszkvával.

Lavrov Balin azt mondta a médiának, hogy „minden probléma az ukrán oldalon van, amely kategorikusan elutasít minden tárgyalást, és olyan feltételeket támaszt, amelyek nyilvánvalóan irreálisak és nem megfelelőek ebben a helyzetben”.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója Lavrov kijelentéseire reagálva az orosz miniszter „nyilvános manipulációját és a gyilkosság abbahagyására való hajlandóságát” okolta a háború folytatását.

Lavrov a G20-ak keddi bali csúcstalálkozóján újságíróknak azt is elmondta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tájékoztatta őt az Egyesült Államok és az EU írásos ígéreteiről, amelyek célja az orosz gabona és műtrágya világpiaci exportja előtt álló akadályok megszüntetése. Lavrov elmondta, hogy ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat kapott António Guterres ENSZ-főtitkártól.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) kedden közölte, hogy Oroszország és Ukrajna is megkínozta a hadifoglyokat a közel kilenc hónapja tartó konfliktus során, és példaként említette az áramütés alkalmazását és a kényszerített meztelenséget. Matilda Bogner, a megfigyelő misszió vezetője egy genfi ​​sajtótájékoztatón elmondta, hogy az általuk megkérdezett ukrán foglyok „döntő többsége” az orosz erők által fogva tartott kínzásról és rossz bánásmódról számolt be. Példákat hozott kutyatámadásokra, Taserekkel és katonai telefonokkal történő áramütésre, valamint szexuális erőszakra. Ukrán részről Bogner „hiteles állításokról” számolt be orosz foglyok gyors kivégzésével kapcsolatban, egyéb visszaélések mellett.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter közölte, hogy Németország karbantartási központot hoz létre Szlovákiában az Ukrajnának szállított fegyverek szervizelésére és javítására.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a „katonai dicsőség városa” címmel tüntette ki a megszállt Melitopol és Mariupol városokat. Mindkettő Ukrajna azon területein fekszik, amelyeket az Orosz Föderáció állítása szerint annektált.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova bírálta Írországot, amiért – állítása szerint – eltávolodik hagyományos katonai semlegességétől, mivel a lépéseket „a brit szomszéd szurkolja”.

A labdarúgó világbajnokságot irányító FIFA vezetője kedden kérte az ukrajnai háború tűzszünetét a világbajnokság idejére. Gianni Infantino arra szólított fel minden felet, hogy a tornát „pozitív indítékként” használják a megoldás felé. (The Guardian)