Ezek célja a különböző iráni rakétarendszerek, közöttük a légvédelmi rendszerek megbénítása informatika támadásokkal. Főleg a Forradalmi Gárda (angol rövidítéssel IRGC) egységeit támadták.
A lap szerint hetek, ha nem hónapok óta dolgoztak ezek előkészítésén, és két olajszállító tanker nemrég történt megtámadása után a Pentagon a végrehajtásukra tett javaslatot. Míg a légicsapásokat az utolsó pillanatban lefújták csütörtökön, a cyber-támadást állítólag nem.
A komment az, hogy no komment
A lap megemlíti, hogy a számítógépes támadások nem okoznának kárt az emberéletekben, ellentétben a légicsapásokkal. Valószínűleg az emberéletek kímélése érdekében fújta le Trump elnök a csütörtöki légitámadást. (Erről tegnap itt írtunk részletesen.)
Azt is írják, hogy a Trump-adminisztráció szombaton figyelmeztette az amerikai iparvállalatok vezetőit, hogy Iránból kiinduló informatikai támadásokra lehet számítani. Az amerikai hatóságok hivatalosan nem kommentáltak semmit, csak a Pentagon jegyezte meg, hogy a cybertérben végzett műveleteket, azok tervezését sohasem szokták kommentálni.
Hekkelik a hajókat?
A lap a továbbiakban részletezi, hogy a “Cyper Command” (Cybercom) nevű, a számítógépes hadviseléssel foglalkozó katonai parancsnokságot önálló harci erőnek ismerték el májusban, növelve a jogköreit.
Az egységet állítólag már tavaly ősszel is bevetették az oroszok politikai befolyásolásra használt hacker-egységei, “internet-trolljai” ellen. A jelenlegi támadás Irán ellen azonban sokkal pusztítóbb volt. Az irániak cyber-egységei viszont már hónapok óta próbálják a Perzsa-öböl térségében haladó vagy állomásozó amerikai hajókat, haditengerészeti egységeket meghekkelni.
Újabb szankciókat vezettek be
A lap szerint az irániak is igen jártasak és aktívak a számítógépes hadviselésben. Egy 2012-es támadásban állítólag a Saudi Aramco szaúdi olajóriás 20 ezer számítógépében okoztak károkat. Az amerikai iparvállalatok ellen pedig már 2014-től növelték aktivitásukat.
A német Frankfurter Allgemeine hozzáteszi, hogy eközben Donald Trump elnök további, Irán elleni gazdasági szankciókat jelentett be. Ugyanakkor Mike Pompeo külügyminiszter az amerikaiak tárgyaláskészségét hangsúlyozta.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 802,12 pontos, 0,56 százalékos emelkedéssel, 145 080,86 ponton, új történelmi csúcson zárt szerdán. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
