Pár hete az Egyesült Államok átadta azon orosz hekkerek neveit és elérhetőségeit a Kremlnek, akik aktív támadásokat intéztek Washington ellen. A Fehér Ház most arra vár, hogy a bizalmas információk letartóztatásokhoz vezetnek-e, hiszen Putyin most megmutathatja, hogy komolyan gondolta-e a zsarolóvírusok terjesztői és más kiberbűnözők elleni fellépést. Káncz Csaba jegyzete.

Az egyik neves amerikai lap úgy tudja, csütörtökön csak a légicsapásokat fújta le Donald Trump amerikai elnök. A rakétarendszerek, köztük légvédelmi egységek elleni számítógépes, azaz cybertámadást viszont nem. Ám az irániak is igen járatosak az informatikai hadviselésben.

A magyar internetezőknek még sokat kellene fejlődniük az informatikai biztonság terén, például alig több mint a felük használ víruskeresőt mobiltelefonján. A rablók ma már online támadnak, nem fegyverrel, és a gyenge láncszem még mindig gyakran a felhasználó. Ezért a K&H Bank oktató programot indított ügyfeleinek.

A cyberbűnözők már nem csak „nagyhalakra” vadásznak, hanem kis- és középvállalkozásokra, intézményekre, közintézményeke egyaránt. De mit tehet egy átlagos magyar cég a cybertámadások ellen?

Miközben sok kriptodeviza-rajongó azért imádkozik, hogy tömeges elfogadásra találjon befektetése, Ukrajnában az üzletág reneszánszát éli. Mérnököktől bűnözőkig, kriptodeviza-bányászoktól piaci árusig rengetegen foglalkoznak vele, de a korrupt hatóságok is közbeszólnak időnként.

A szakértők szerint hiányzik az a modul a Petya-vírusból, amely a titkosított fájlok feloldására szolgálna. Így nincs is értelme fizetni, és valószínűleg nem is a pénzszerzés volt a célja, csak álcázta magát zsarolónak. De akkor mi?

Emmanuel Macron elnökjelölt szerint az orosz kormány beleavatkozik a franciaországi választásba, ellenfele, Marine Le Pen oldalán. A külügy és a titkosszolgálat is egyetért vele. Le Pen még kaphat orosz pénzeket. Nemrég egy magyar állami kutatóintézet azt állapította meg, hogy Oroszország manipulálja a Magyarországgal kapcsolatos híreket is.

Ez nem scifi, a fenyegetés valós és mindennapi – óvott az észt védelmi miniszter az informatikai támadásoktól. Országa a NATO-val lázasan dolgozik azon, hogy egy, például az oroszoktól kiinduló számítógépes támadást ki tudjon védeni. Rossz tapasztalataik vannak, amikor ugyanis korábban összevesztek hatalmas szomszédjukkal, valakik egyből kicsinálták az ország főbb szervereit.

Nagy nyomás nehezedik pártja részéről a rövidesen hivatalba lépő amerikai elnökre, hogy viselkedjen ellenségesen az oroszokkal, miután bizonyítottnak tekintik, hogy Oroszország az interneten keresztül beavatkozott a választási kampányba. Trump ugyanakkor jó kapcsolatokat szeretne a Kremllel, marad-e neki középút?

Az utolsó heteit töltő amerikai elnök az orosz kémkedések és cyberakciók miatt gyorsan kihajított 35 diplomatát, mint lehetséges kémet az országból. A kissé divatjamúlt, mondhatni 20. századi megoldás inkább tűnik kapkodásnak, mint megfontolt diplomáciai lépésnek, ráadásul többet használ, mint árt a nyerő szériában lévő orosz elnöknek.

A pénteki hackertámadásnál az internet komolyabb, kulcsfontosságú részei is leálltak, ijesztően más volt, mint az eddigiek. Bár mérete minden korábbinál nagyobb, lehet, hogy még így is csak egy közelgő új támadás főpróbájának szánták. Ráadásul nem csak számítógépekkel követték el, hanem elsősorban üzemi és háztartási készülékekkel. Államok vagy bűnözők állnak a háttérben?

Hillary Clinton, a demokraták amerikai elnökjelöltje megvádolta az orosz titkosszolgálatokat, hogy feltörték a demokraták választási bizottságának szervereit és megszereztek rengeteg emailt. Rögtön ellenfelét, Donald Trumpot is megvádolta, hogy az oroszoknak asszisztál az ügyben, vagyis hazaáruló. Elnökválasztás és nagyhatalmi harc a számítógépek között.

Akár 110 millió vásárlójának személyes és banki adatait lophatták el egy közelmúltbeli kibertámadás során – közölte az amerikai Target áruházlánc.

A Kaspersky Lab és a B2B International közös 2013-as felmérése szerint a rosszindulatú cybertámadások során az áldozatok 36 százalékát érte anyagi veszteség, amelyhez még hozzájön a károsodott eszközök többletköltségei is. Ezt tovább nehezíti az a tényező, hogy rosszindulatú támadások esetén az áldozatok mindössze 39 százaléka tudta visszaszerezni elvesztett adatait, míg 61 százalékuknak nem tudták visszaállítani információit.

Egy sikeresen célzott támadás akár 2,4 millió dollár (540 millió forint) értékű anyagi kárt is okozhat a nagyvállalatok számára, derül ki a Kaspersky Lab és a B2B International közös „Globális vállalati IT biztonsági kockázatok” című felméréséből.

Az első találgatások szerint észak-koreai részről érte bénító támadás több bank és televízió számítástechnikai rendszerét.