Donald Trump korábban tagadta, hogy Oroszország állhatna a hackertámadások mögött, melyekkel a választásokat akarták befolyásolni. Az amerikai titkosszolgálatok azonban múlt héten egységesen arra a következtetésre jutottak, hogy a Kreml áll az akciók legalább egy része mögött, és ezt Trump leendő kabinetfőnöke elfogadta. Ezek után az elnökre komoly nyomás fog nehezedni, hogy válaszlépéseket tegyen beiktatása után Oroszországgal szemben.
Barátkoznának
Márpedig ez az, amit Trump a legkevésbé sem akar, sőt, javítani szeretné a kapcsolatokat Oroszországgal, abból az egyszerű és gyakorlatias okból, hogy vele együttműködve sokkal könnyebben kezelhetőek lennének a jelenlegi, igencsak problémás konfliktushelyzetek, mint a szíriai és az iraki háború, vagy akár az Ukrajnával kapcsolatos kérdések. Ráadásul Trump önmagában akár hálás is lehet az oroszoknak, hisz hozzásegíthették az elnökséghez, pártjának egy része viszont még mindig nehezen fogadja el őt, nekik kapóra is jön az ügy.
A Reuter által megszólaltatott szakértők szerint Putyin mindenekelőtt a szankciók feloldását szeretné elérni, melyeket még a Krím elcsatolása illetve a Kelet-Ukrajnában fellángolt szeparatista akciók támogatása miatt léptettek életbe. Ezeket az eredeti ok miatt értelmetlen fenntartani, hisz látszik, hogy a Krím visszaadására nem kényszeríthető Oroszország, és saját nemzettestvéreinek megsegítéséről sem mond le, akik 1991 végén, a Szovjetunió megszűnésekor kerültek kisebbségi létbe az új nemzetállamokban.
A keményvonalasok
Trump pártjának héjái, mindenekelőtt Lindsey Graham és John McCain szenátorok még keményebb szankciókat vezetnének be, mégpedig a pénzügyi és az energiaszektorban, ami szerintük az orosz gazdaság érzékeny pontjai. Nem valószínű azonban, hogy sokra mennének vele, miután vélhetően más országok ezekhez a szankciókhoz nem csatlakoznának, így Oroszország más partnerei még akár is jól is járhatnának, miközben az orosz gazdaságra alig nehezedne nagyobb teher.
Mások úgy vélik, hogy az európai katonai jelenlétet kellene növelni, miután egyes európai NATO tagállamok úgyis meg vannak ijedve, mi lesz velük, ha Trump barátkozni kezd Moszkvával. Talán attól félnek, hogy az amerikai elnök kvázi eladja őket, legalábbis kevéssé garantálja a védelmüket, viszont azt is kifizetteti velük, ahogy ezt korábban említette is. Ugyanakkor, ha a két nagyhatalom jó viszonyba kerülne egymással, vélhetően kölcsönösen megszűnne a fenyegetettség érzése, mindkét oldal hátrébb vonná fegyveres erőit.
Szemet szemért
Vannak, akik azt mondják, a cybertámadásra cyber-ellentámadással kell válaszolni, maga Kissinger egykori külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó is ezen a véleményen van. Obama kormánya ettől eddig elzárkózott, attól félvén, hogy egy cyberháború veszélyeztetné az infrastruktúrát, így veszélybe kerülnének a pénzügyi tranzakciók és az energiaellátás. Amíg csak egymás kellemetlen ügyeit szivárogtatják ki, nincs is nagy baj, de képzeljük el, ha egymás elektromos hálózatát vagy bankrendszerét tennék tönkre.
Mégis sikerülhet neki
Trumpra mindenesetre nyomás fog nehezedni, de ha valaki, ő ezzel könnyedén elbír. Gondoljunk bele, az egész kampányt még pártja részéről is ellenszélben kellett végigcsinálnia, és sikerült neki. Ha egy ilyen fontos kérdést is meg tud oldani, mint hogy jó kapcsolatokat alakítson ki Oroszországgal, de közben saját héjáinak is nyújtson valamit, akkor máris megalapozhatja elnöki hírnevét. Ráadásul, ha elég jól összebarátkozik Putyinnal, minden ellenséges lépés, így a cybertámadások is értelmüket vesztik és megszűnnek orosz részről is.
A szervezet szerint az maga a megadás.
