Az amerikai elnökválasztás váratlan eredménye óta sok szó esik arról, hogy internetes álhírterjesztés és titkos adatok megszerzése is nyilvánosságra hozatala is szerepet kaptak a kampányban, így természetesen befolyásolhatták a végeredményt. Oroszországot is vádak érték, most pedig bizonyítottnak tekintik, hogy nem csak kémkedik az interneten, hanem behatolt politikai szervezetek, elsősorban a demokrata párt szervereire, és elektromos hálózatok elleni cybertámadások lehetőségét is megteremtette.
Érzelmi alapok
Obama elnök reakciója inkább tűnik érzelminek, mint átgondoltnak. A fő lélektani ok az lehet, hogy saját pártja szerverére hatoltak be, és pártja jelöltjének nyerési esélye csökkenhetett, sőt arra is gondolhat, hogy ezen bukott el Hillary Clinton elnöksége. Obama eleve kényelmetlenül érezheti magát, hisz az utóbbi időben sorozatosan alulmaradt Putyinnal szemben az elmúlt évek, mondjuk úgy, kvázi hidegháborújában úgy Ukrajnában, mint Szíriában. Még a korábbi egyértelmű stratégiai szövetségesek, mint Törökország és Szaúd-Arábia, is összemelegedtek Oroszországgal.
Minderre gyorsan egy elavult reakció következett: pár tucat diplomata és családjaik kiutasítása. Egy ilyen lépés önmagában nem jó semmire, különösen úgy nem, hogy az ellenfél az erő pozíciójából nagyvonalúan eltekint a válaszlépéstől, ezzel hangsúlyozva a távozó elnök béna kacsa jellegét, és jelezve, hogy már féllábon is kibírják, amíg hivatalba lép az új elnök, akivel vélhetően sokkal könnyebben szót értenek. A Washington Post szerint az orosz külügyminisztérium szóvivője az Obama-kormányzatot egyszerűen elkeseredett és frusztrált külpolitikai lúzerek csoportjának nevezte.
Hidegháborús őskövületek
Egyes vélemények szerint Trump a mostani lépéseket egyszerűen visszavonja majd, bár ez valószínűleg nem ilyen egyszerű. Donald Trump pártjában van egy nem kis csoport, aki a hidegháborús gondolkodást támogatja, és folytatni akarják az oroszokkal szembeni keménykedést. Közülük a legszélsőségesebb John McCain korábbi elnökjelölt, aki igen harciasan reagált, ráadásul az ukrán tévében, ezzel újra hamis reményeket ébresztve az ukránokban. A cyberakciókat háborús cselekményeknek minősítette, amiért megtanítaná kesztyűbe dudálni az oroszokat. Csakhogy a szuperhatalmi státuszát lényegében visszanyert Oroszországot már nem olyan egyszerű kesztyűbe dudáltatni, mint egykor Jelcin megalázott, kiszolgáltatott országát. Sőt, egyelőre inkább úgy tűnik, Putyin az, aki a tempót diktálja.
A béküléssel mindenki nyerne
Trump, ha a mostani lépéseket nem is vonja vissza, korábbi jelzéseinek megfelelően sokkal pragmatikusabb viszonyt alakíthat ki Oroszországgal. Szemben az igazi hidegháborúval, amikor a különböző társadalmi rendszerek miatt a két szuperhatalom egymás esküdt ellensége volt, most semmi ok nincs arra, hogy a két ország között rossz legyen a viszony. Ezt láthatólag Trump rég felismerte, és ha ennek megfelelő külpolitikát folytat, rögtön megnőhet a népszerűsége, hamar legyőzheti a vele szemben fennálló előítéletek nem kis részét. A két nagyhatalom közti jó kapcsolat, sőt együttműködés ráadásul sokat hozhat a világnak: gyorsan felszámolhatnák az Iszlám Állam maradékát, és persze könnyebben összehozhatnának és felügyelhetnének egy hosszabb távú közel-keleti rendezést.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig. 
