A harmadik negyedévben 12,5 százalékkal nőtt az euróövezeti bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest az EKB kimutatása szerint, de ezzel még nem érte el a krízis előtti szintet. A negyedik negyedévben azonban a járvány második hulláma miatt bevezetett korlátozó intézkedések következében a gazdasági teljesítmény újabb csökkenését várja az EKB, de a második negyedévi visszaesésnél jóval kisebb mértékűt.
A negyedik negyedévi második korlátozási fázisban a nehézségek eltérően oszlanak majd meg a különböző gazdasági szektorok között. A legsúlyosabban a szolgáltatóipari ágazatokat érintik az intézkedések a közösségi érintkezés és a mobilitás korlátozása miatt, sokkal nagyobb mértékben, mint a termelőipari ágazatokat. A gazdasági növekedést a lakossági kiadásokat és a vállalati beruházásokat visszafogó óvatosság terheli majd meg elsősorban.
A növekedési kilátásokat továbbra is sokkal inkább negatív, mint pozitív tényezők módosíthatják, ezeknek a mértéke azonban enyhült az előző prognózishoz képest. Az EKB eszerint a szeptemberben jelzett 8,0 százalékról 7,3 százalékra mérsékelte az euróövezeti bruttó hazai termék idei csökkenésére vonatkozó előrejelzését a csütörtöki prognózisában. A jövő évi GDP-növekedésre tett előrejelzését pedig 3,9 százalékra mérsékelte a szeptemberi 5,0 százalékról. A növekedés mértéke 2022-ben 4,2 százalékos lesz 3,2 százalék helyett, 2023-ban pedig 2,1 százalékos lesz az euróövezetben az EKB szerint.
Az idei infláció 0,2 százalék lesz a szeptemberben jelzett 0,3 százalék helyett, majd az elkövetkező három évben már egy százalék feletti: jövőre 1,0 százalékos, 2022-ben 1,1 százalékos, 2023-ban pedig 1,4 százalékos.
A BUX történelmi csúcson zárt. 
