Megugrottak a bérek és a családi vagyonok Németországban
A német jegybank összesítése szerint a 82 milliós országban az idei második negyedév végére 4811 milliárd eurót tett ki a háztartások készpénzben, értékpapírban, bankbetétben és biztosítási konstrukciókban tartott vagyona, ami újabb történelmi csúcs. Az egy évvel korábbihoz képest 101,5 milliárd euróval - 2,2 százalékkal - nőtt az ingatlanok és értékes ingóságok (műtárgyak, ékszerek, autók) nélkül számolt vagyontömeg.
Az egy negyedévvel korábbihoz képest csupán 0,3 százalékos a növekedés, ami elsősorban a tőzsdék gyenge teljesítményének tudható be. A Bundesbank szerint a részvényárfolyamok gyengülésén 30 milliárd eurót veszítettek a háztartások. Időközben valószínűleg sikerült ledolgozni a veszteséget, hiszen a frankfurti tőzsde vezető indexe, a DAX-30 jelenleg csaknem 700 ponttal.
A viszonylag lassú növekedés másik oka, hogy a németek az euróválság miatt egyre inkább a biztonságosnak tűnő befektetési formákat választják a nagyobb hasznot ígérő, de kockázatosabb befektetések helyett. Mindenekelőtt a bankbetét népszerűsége emelkedett, az állomány éves összevetésben 25,5 milliárd euróval nőtt az április-júniusi időszakban.
A német háztartások adósságállománya is részben e tendencia alapján alakult, mert ugyancsak növekszik az ingatlan, mint befektetési forma népszerűsége; három hónap alatt 7 milliárd euróval nőtt az adósságállomány, és ennek túlnyomó része lakáshitel volt. A német háztartások teljes adósságállománya így 1555 milliárd euró, a teljes nettó pénzvagyon-állománya pedig 3256 milliárd euró volt a második negyedév végén.
A német statisztikai hivatal friss adatai szerint azokban a szakmákban, amelyekben a bérek kollektív szerződések alapján alakulnak, az idén júliusban 3,2 százalékos bérnövekedést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest, ami a legnagyobb mértékű emelkedés 2008 októbere óta. Mindenekelőtt a bölcsődei és óvodai nevelők, a feldolgozóiparban dolgozók és a közalkalmazottak bére nőtt.
A béremeléseket a kedvező konjunkturális helyzet tette lehetővé, ugyanakkor az elkölthető jövedelem növekedése a gazdaság válságtűrő képességét is javítja, hiszen így az export mellett a lakossági fogyasztás is egyre inkább a gazdasági növekedés forrásává válhat.
