2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. Ez 11,2 százalékkal magasabb az előző évinél - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. A rendszeres, prémiumok nélkül számolt bruttó átlagkereset tavaly ennél jóval alacsonyabb volt, 306 500 forint.
Mindebből a KSH szerint a családi adókedvezmények hatása nélkül átlagosan 219 400 forint volt, ami szintén 11,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Forintosítva tavaly pontosan ugyanannyival emelkedett az átlagosan hazavitt összeg, mint 2017-ben, 22 ezer forinttal.
Mivel az fogyasztói árindex mértéke 2018-ban 2,8 százalékos volt, reálszinten érezhető növekedésről árulkodnak a számok, 8,3 százalékkal ért többet tavaly a nettó fizetés.
A pénzügyesek keresik a legtöbbet
2018-ban a KSH adatai szerint a legmagasabb átlagos nettó fizetés a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén volt elérhető. Itt átlag 404 475 forintot vihettek haza a dolgozók. Kiemelkedő fizetést tudhatnak magukénak az információ, kommunikáció (373 359 forint) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén alkalmazottak (363 516 forint). A dobogó mögött azonban leszakadt a mezőny, hiszen a negyedik legjobban fizető szakma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, ami majdnem 60 ezer forinttal kisebb fizetést ad a dobogó legalsó fokán szereplőnék, 307 771 forintot.
A rangsor másik végén továbbra is a szociális ellátás területén dolgozók állnak, fizetésük "mindössze" 101 170 forint. Igaz, a béremeléseknek köszönhetően annyit már sikerült itt elérni, hogy az átlagos nettó fizetés meghaladja a nettó minimálbér összegét. Nem is annyira régen ugyanis még ez a kijelentés nem állta meg a helyét.
A szociális dolgozóknál valamivel többet keresnek a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók, 140 967 forintot.
Ami a béremelkedés mértékét illeti, a tavalyi év egyik legnagyobb "nyertese" ebből a szempontból pont a szociális ágazat volt. A nettó fizetések ugyanis 15,4 százalékkal nőttek, ami az ágazatok között a harmadik legmagasabb növekedés. Ennél jobban, 15,7 százalékkal az ingatlanügyek, 16 százalékkal pedig az egészségügy területén emelkedtek a fizetések.
A románok jobbnak látják az anyagi helyzetüket, mint a magyarok
A Nielsen Changing Consumer Prosperity című globális szerint a magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37 százalékos európai átlagra. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61 százalék), míg legborúlátóbban az olaszok: bevallásuk szerint csupán 17 százalékuk él jobban.
A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42 százalék), ám Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54 százalék) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48 százalék, a világátlag pedig 32 százalék).
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
