|
| Hivatalnokok és egy török rendőr a szaúdi konzulátus előtt Isztambulban. (EPA/SEDAT SUNA) |
A török sajtó tegnap nyilvánosságra hozta azon 15 fős szaúdi halálosztag tagjainak nevét és fényképét, amely a török elhárítás alapos gyanúja szerint szerint megölte és feldarabolta Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán.
A kommandóban megtalálhatjuk a különleges erők tisztjeit, hírszerzőket és egy kriminalisztikai szakértőt is. A Washington Post értesülése szerint az amerikai hírszerzés a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján előzetesen értesült a tervezett merényletről, de nem értesítette Ankarát.
Halál a kritikusokra
Az 59 éves Hasogdzsi tavaly hagyta el Szaúd-Arábiát, és azóta az Egyesült Államokban élt, a Washington Post külső munkatársaként dolgozott. Múlt kedden azért kereste fel az isztambuli szaúdi konzulátust, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen török menyasszonyával. Ő az épületnél várta, de hiába.
Hasogdzsi az elmúlt időszakban több cikkében is bírálta az arab királyság fellépését a másként gondolkodókkal szemben, a szaúdi intervenciót Jemenben, és hazája Katar és Kanada elleni megnyilvánulásait is.
A New York Timesnak egy magasrangú török hivatalnok elmondta, hogy Ankara szerint a kivégzést a szúdi királyi udvar legmagasabb köreiben rendelhették meg. A török politikai vezetés most elképesztően dühös, hogy Rijád Törökországot választotta színhelyéül ennek a modern világban páratlanul brutális bűntett elkövetésének.
Koronaherceg a világbotrány epicentrumában
De mi lehet az oka, hogy a 32 éves Mohamed bin Szalmán (MBS), a forrófejű szaúdi koronaherceg – akinek számos bukott katonai beavatkozás szárad már a lelkén -, és aki dollár milliárdokat költött ez elmúlt időszakban Rijád nemzetközi imázsának javítására, most egy politikai világbotrányt kockáztasson egy újságíró kedvéért?
Nos, bár MBS egy új, pozitív szaúdi imázst akart felépíteni külföldön, belföldön egyre keményebben nyomta el a vélemény-szabadságot. Ez hozzájárult ahhoz, hogy míg az USA 2014-ben még csak 33 szaúdinak adott menedékjogot, addig ez a szám 2016-ban már 47 főre ugrott.
Rijád erre a folyamatra úgy reagált, hogy egyre nagyobb erőforrásokkal próbálta elhallgattatni az egyre növekvő számú emigráns közösséget. Ez az elmúlt hetekben Kanada vonatkozásában vált nyilvánvalóvá, amellyel augusztusban súlyos diplomáciai csetepatéba keveredett és ahonnan hazarendelte a szaúdi diákokat. Igen ám, de a friss adatok szerint legalább 20 szaúdi diák inkább politikai menedékjogért folyamodott Ottawában.
A szaúdi közállapotokat jól jellemzi, hogy a titkosszolgálat elkezdte zaklatni a hazatérni nem kívánó diákokat. Amikor egyikük, Omar Abdulaziz nyíltan megtagadta a hazatérést az őt felkereső két szaúdi tisztnek, akkor Rijádban bosszúból letartóztatták két fivérét és számos barátját. Kiszivárgott információk szerint Rijád több ezer értelmiségit vett őrizetbe tavaly szeptember óta és csak azután engedte szabadon őket, miután aláírtak egy fogadalmat, hogy nem kommunikálnak a külvilággal a valós szaúdi állapotokról.
Káncz Csaba jegyzete
Kínát nem igazán érdeklik az amerikai szankciók.
