|
| Mohammad bin Szalman |
Szaúd-Arábia hétfőn a belügyekbe való beavatkozás címén kiutasította Kanada rijádi nagykövetét, egyben visszahívta saját képviseletvezetőjét a kanadai fővárosból. A bejelentés azt követően történt, hogy előzőleg a rijádi kanadai nagykövetség a Twitter-oldalára feltett üzenetben azt írta, „nagyon aggódik az országban történt, az emberi jogi aktivistákat ért újabb őrizetbe vételi hullám miatt”. Felszólította egyben a helyi hatóságokat, hogy „azonnal engedjenek szabadon minden békés emberi jogi aktivistát”.
Teljes pályás letámadás
Rijád azóta tovább eszkalálta a diplomáciai krízist, befagyasztva a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat – egyben felfüggesztve kanadai gabonavásárlásait. A szaúdi jegybank és az állami nyugdíjalapok elkezdték felszámolni kanadai részvény- és kötvényállományukat. Rijád ezen kívül felfüggesztette a két ország közötti diákcsere-kapcsolatokat is, arra utasítva a 16 ezer Kanadában tanuló szaúdi diákot, hogy azonnal keressenek maguknak más országban lehetőséget a továbbtanulásra.
Feltűnő ebben a diplomáciai válságban, hogy míg Kanada szövetségesei nem nagyon ugrottak Ottawa mellé támogató szavakkal, addig Oroszország, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek határozottan támogatásáról biztosította Rijádot. Míg a bahreini külügyminisztérium szerint Kanada állításai “minden alapot nélkülöznek”, addig Moszkva „elutasítja azt a parancsoló hangnemet”, amellyel Kanada kommunikál Rijáddal. Trump és Trudeau kanadai miniszterelnök kapcsolata a júniusi G7 csúcs óta egyébként is padlón van, a Fehér Ház most tovább mélyítette a szakadékot azzal, hogy nem volt hajlandó kiállni kanadai szövetségese mellett.
El kell terelni a figyelmet a súlyosbodó problémákról
De miért esett neki Kanadának a szaúdiak – egyébként is forrófejű és agresszív – koronahercege, a 32 éves Mohamed bin Szalmánt (MBS)? Nos, ennek mind belpolitikai, mind külpolitikai okai is vannak. Befelé egyrészt a kemény vezető képét igyekszik sugallni, éppen most, amikor gazdasági- és politikai reformlépések miatt komoly elbizonytalanodás tapasztalható a vallásrendőrségnél és konzervatívoknál.
MBS lépésében érezhető az idegesség, hiszen ő az egyszemélyi felelőse a 2016 tavaszán bejelentett "Vision 2030" elnevezésű államreform-csomag megvalósításáért is. Az egyébként üdvözlendő lépések közé tartozik a vízfejű állami bürokrácia visszavágása és a privatizáció - igen ám, de ezek a lépések komoly munkahely-vesztéshez vezetnek. Bár a hivatalos statisztikák szerint jelenleg 12,9 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, de a helyi szakértők szerint ez már most közelebb van a 30 százalékhoz, a 24-29 éves korosztályban pedig a 40 százalékhoz. Ráadásul a 20 milliós szaúdi társadalomban mintegy 1.9 millió fiatal fog az elkövetkező évtizedben a munkaerőpiacra lépni.
|
| Káncz Csaba |
Bukott állam az Arab-félszigeten
Külpolitikailag MBS abban bízik, hogy a Fehér Házban jó pontokat érhet el a kanadai kormány froclizásával, hiszen Trump maga is diplomáciai csatában áll Ottawával. Egyébként pedig el kell terelnie a figyelmet arról a nagy rakás csődtömegről, amelyet a régióban a külpolitikai beavatkozásaival összehozott. A szír „lázadók” támogatása teljes bukásnak bizonyult, ahogyan a több, mint egy éve tartó katari blokád is.
A legnagyobb dráma azonban MBS négy éve elindított jemeni hadjárata, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagember számára. A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a huszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint egy krónikus bukott állammá (failed state) alakul az Arab-félszigeten.
Káncz Csaba jegyzete
Az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk elmondta, hogy egy különleges munkacsoport kezdi meg a megállapodás kidolgozását, de az egyezségnek mindenképp tartalmaznia kell Washington biztonsági garanciáit. 
