Menekültek a tengerben – így váltják szavazatokra a hullákat?

Illegális bevándorlók az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena)

Hétről hétre borzolják a kedélyeket a Földközi-tengeren elsüllyedő hajókról, vízbe fúló menekültekről, asszonyokról, gyermekekről szóló történetek. A legutóbbi, hétvégi eset rekord lehet a halottak számát tekintve, kezdetben 700-ra, ma már több mint 900-ra becsülik ugyanis az utasainak számát. Nemrég meg a menekültek egymást dobálták vízbe, jelesül muszlimok a keresztényeket az egyik bárkáról.

Mit érdemel az a bűnös?

Aki fuldoklót lát, és nem húzza ki a vízből, holott megtehetné, az nyilván gyilkos. De mit követ el az, aki tudja, hogy hol lehetne embereket megmenteni, de inkább nem arra sétál? Vagy nem ad rá pénzt, hogy mások megtegyék? Az EU most leginkább annak a személynek a helyzetében van, aki inkább nem jár arra, ahol tudja, hogy hajótöröttek lehetnek, hogy ne kelljen őket kihúzni a vízből.

Tavaly ugyanis az EU még egy sokkal hatékonyabb, kiterjedtebb mentőrendszert működtetett, ám egy olcsóbbra és egyszerűbbre cserélte le, harmad akkora költségvetéssel, annak ellenére, hogy a menekültek száma meredeken nőtt, sőt a konfliktusok súlyossága is, amelyek a menekültáradatot előidézték. Ezzel aláírta sok ember halálos ítéletét. Ahogy januárban írtuk a német sajtó nyomán:

„Az EU ugyanis feladta a korábban Mare Nostrum névre hallgató mentőakció anyagi támogatását, amelynek során 130 ezer menekültet halásztak ki a Földközi-tengerből, és egy sokkal szerényebb költségvetésű programra váltott át novembertől, Operation Triton néven. Abból a megfontolásból, hogy egy túlságosan jól működő mentőrendszer a menekülteknek további vonzerőt, biztatást jelenthet ahhoz, hogy útnak induljanak.”

A hullák száma tiszta politika?

Ha ezt nagyon egyszerűen akarjuk megmagyarázni, körülbelül azt jelenti: muszáj lesz hagynunk, hogy sokan vízbe fulladjanak, mert különben még sokkal többen fognak érkezni. Amit már nem bírnánk lenyomni a választóink, főleg a válság miatt megerősödött nacionalisták és más idegenellenes csoportok torkán. Hát nem más ez, mint egy hullákat szavazatokért-csereüzlet.

Arra azonban a jelek szerint nem számítottak, hogy a közel-keleti és afrikai konfliktusok annyira elmérgesednek, hogy emberek tízezrei még ezt a kockázatot is vállalják, mert otthon még szörnyűbb halál fenyegeti őket. Gyakorló elmebetegek és vallási fanatikusok középkori módszerekkel mészárolnak le ártatlan embereket pusztán vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt.

Földi poklok a 21. században

Gyereklányokat rabolnak és használnak rabszolgának vagy piactereket, utcákat röpítenek a levegőbe pokolgéppel sok millió négyzetkilométernyi területen, vagy egy tucatnyi országban, Líbiától Fekete-Afrikáig, Szíriától Jemenig, Afganisztánig. Másokat katonának visznek el és küldenek halálba, egész városokat és menekülttáborokat hagynak éhen halni és orvosi ellátás nélkül, miközben a szabadság zászlaja alatt felvonuló fejlettebb és gazdagabb országok eltévedt vagy célzott bombáitól is tartani kell.

Több országban is valóságos pokol képe rajzolódik ki, és valószínűleg csak azért nem jön 1-2 nagyságrenddel több, tehát több millió menekült a Földközi-tengerre, mert nem tudnak odáig eljutni vagy nem tudják kifizetni az embercsempészeknek az 500-2000 dollárt vagy még többet fejenként. A menekültszezon a tavaszi-nyári kedvezőbb időjárás eljövetelével ráadásul csak most kezdődik igazán.

Három megoldásból felet alkalmaznak

De mégis, mit tehetnénk? Nem rohanhatjuk le Szíriát, Líbiát és Irakot, nem tehetünk rendet mindenütt – vetheti fel bárki. A német N-Tv.de kommentátora szerint nagyon is sokat tehetnének, van egy rövid-, egy közép- és egy hosszú távú megoldás, ebből az EU most csak a rövid távút alkalmazza, azaz kihalássza, akit a tengeren talál. De ezt is, amint említettük, rosszul, sokkal rosszabbul, mint november előtt.

A középtávú megoldás az lenne, hogy azokban az országokban állítanak fel fogadóállomásokat, ahol a menekültek hajóra szállnak, tehát leginkább Észak-Afrikában. Itt mindenki beadhatná a menekültstátusz iránti kérelmét, azt elbírálnák, és ha kedvező a válasz, biztonságosan utazhatna Európába. Aki nem, azt pedig már itt elutasíthatnák.

Bevándorlókra márpedig szükség van

Ezzel valószínűleg megszűnnének az illegális beutazások, vagy legalábbis a nagy részük, és a lelketlen embercsempész-maffia alól is kihúznák a talajt. (Az embercsempészet ma állítólag nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem.) Az EU-nak ráadásul alapvetően szüksége van bevándorlókra, hiszen sok helyütt túl kevés gyermek születik, csökken a lakosság és vészesen öregszik, mint például Németországban. Igaz, főleg képzettek kellenének, mérnökök, orvosok, betegápolók, számítástechnikusok, nem annyira a szíriai földműves vagy a nigériai cipész. Ezt a nagyobb német pártok is elismerik.

Ha ég a ház, ne a tűzjelzőt buheráld

A hosszú távú megoldás természetesen az okok leküzdése lenne, a béke, egy sor országban biztonságos állam és megélhetés megteremtése. Ez jelenleg szinte lehetetlennek tűnik, polgárháború van Jemenben, Líbiában, Szíriában és lényegében Irakban is, óriási területeken rendez vérfürdőt az Iszlám Állam, másutt elnyomó rezsimek és terror vagy éppen anarchia (Szomália, Eritrea), kiszáradó földek, éhínség, felsorolni is nehéz.

A béke és nyugalom megteremtése valószínűleg évtizedekbe telne, mégis ezzel takarózik több EU-s politikus, mint Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter vagy Federica Mogherini EU-megbízott. „Az EU úgy viselkedik, mint egy olyan tűzoltóság, amelyik az égő ház oltása helyett inkább tűzmegelőző berendezésekre kér ajánlatokat. Vagy a fogorvos, amely a rossz fog kihúzása helyett jobb fogkrémet próbál előállítani” – írja az N-Tv.de.

Az EU egyébként lehet, hogy rendkívüli értekezletet fog összehívni az ügyben, bár eddig minden nagyobb katasztrófa után megmozdult valami, de többnyire elhaltak a kezdeményezések és ígéret szintjén maradtak. Ma az EU külügyminiszterei tárgyalnak majd a témában.