Az orosz gazdaság „jelentős” jeleit mutatja a lassulásnak bizonyos szektorokban, miközben küszködik a magas inflációval – jelentette ki German Gref, a Szberbank, Oroszország legnagyobb pénzintézetének vezérigazgatója a Moscow Times tudósítása szerint. Ezzel részben arra merészelt célozni az orosz nyilvánosságban, hogy a bőven nyolc százalék felett tanyázó infláció több mint kétszerese a moszkvai jegybank 4 százalékos célértékének.
A központi bank alapkamata 21 százalék miközben a gazdaságot fojtogatják a nyugati szankciók és a rubel ezzel összhangban határozottan átlépte a 100 rubel/dolláros magasságot az amerikai valutával szemben. Ráadásul a jüannal és az indiai rúpiával szemben is hasonló mértékben gyengült. German szerint a gazdaság lassulása különösen feltűnő a lakásépítés és a befektetések visszaesésében. A Szberbank vezére egy befektetői fórumon szólalt fel és megjegyzéseit idézték a hivatalos állami sajtóorgánumok is.
German arra biztatta a központi bank döntéshozóit, hogy kerüljék a kamatok túlzott emelését. Ha „túllőnének a célon”, akkor a gazdaság nehezebben térhet vissza a normális gazdasági növekedés kerékvágásába – helyezte el saját biztonsága érdekében az elkerülhetetlen hűségnyilatkozatot megjegyzései végén. Az orosz jegybank december 20-án tart kamatdöntő ülést. Az elemzők egy része arra számít, hogy a bank döntéshozói 23 százalékra emelik az alapkamatot. Elvira Nabiullina bankelnök nemrégiben azt mondta, hogy az infláció elleni harc erőteljes eszközét látja a kamatpolitikában. Az elemzők egy része nem teljesen ért vele egyet. Felhívják a figyelmet arra, hogy az árak emelkedését a háború költségeit fedezni hivatott magas állami kiadások hajtják. Ebből fakadóan az olyan piackonform megoldások, mint a kamatemelés halványabb hatással lehetnek a pénzromlásra, mint egy normálisan működő piacgazdaságban. A katonai kiadások jelentős növelése, amit az Ukrajna elleni invázió finanszírozási kényszere mozgat, eddig segített elkerülni az orosz gazdaságnak, hogy a nyugati gazdasági korlátozások lefékezzék a növekedését. Ugyanakkor jelentős munkaerőhiány okozott és ezzel beindított egy ár-bér spirált.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
