|
| Fotó: EPA/Soeren Stache |
A vasárnapi Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartandó helyi törvényhozási választáson nagy pofon néz ki a német kereszténydemokratáknak (CDU) és vezetőjüknek, Angela Merkelnek. Holott a kancellár politikai sorsát nagyban befolyásolja ez a választás. Pont a saját körzetében egy megerősítő szavazás kellene ahhoz, hogy az európai színpadon is a kontinens valódi vezetőjeként léphessen föl.
Szeptember 16-án a pozsonyi Európai Csúcson komoly teher hárul rá a Brexit utáni forrongó tagállami kedélyek lecsillapítására. A Visegrádi Négyek össztüzet zúdítanak rá bevándorlási politikája miatt. A görögök pedig azzal vádolják, hogy az országukra kényszerített megszorításokkal a padlóra vitte a gazdaságukat.
Inkább Putyin, mint Merkel?
A keletnémet helyi választás előjelei pedig csöppet sem rózsásak. Egy szerdai felmérés szerint az eurószkeptikus és Merkel nyitott kapuk politikáját hevesen ellenző AfD párt 23 százalékkal megelőzheti a CDU-t, amelyet csak a harmadik helyre várnak, 20 százalékkal. Mi több, a rejtőzködő szavazók miatt még nagyobb csapás is elképzelhető: az év eleji szászországi választásoknál a kutatók 19 százalékot jósoltak az AfD-nek, de az eredmény végül 24 százalék lett. A Merkel által saját országára erőltetett Willkommenskultur egyes társadalmi rétegeknél olyan szintű gyűlöletet váltott ki, hogy a friss felmérések szerint az AfD szavazók 30 százaléka jobban bízik Putyinban, mint Merkelben!
Pont a héten van egy éve, hogy a kancellár meghirdette a nyitott kapuk politikáját, ám pártjának mélyrepülése és a migránsok integrációjával kapcsolatos súlyos ellentmondások miatt az utóbbi napokban módosított a kommunikációján. A menekültek és migránsok integrálása ugyanis több sebből vérzik: az újonnan érkezett muszlimok képzettségi szintje alacsony, német nyelvtudásuk úgyszintén, miközben a nagyvállalatok érdeklődése irántuk, mint munkaerő, gyakorlatilag nem létezik. A menekültek nagy része ráadásul a nagyvárosokba igyekszik, márpedig az utóbbi években az ingatlan-árak és a bérleti díjak az egekbe szöktek Németországban, így a jövevények csak még élesebbé teszik a kedvező áru lakhelyért folytatott harcot.
A migráns gyerekek tízezrei szétfeszítik az oktatási rendszer kereteit, a kiírt új tanári állásoknak csupán a felét sikerült betölteni. 2015 késő nyarának felülről inspirált optimizmusának már nyoma sincsen Németországban. Miközben tehát a német társadalmi struktúrák túl vannak terhelve, súlyos ellentmondásra mutat az is, hogy egy menekült havi ellátása Németországban jelenleg 1350 euróba kerül átlagosan – összesen évente 24 milliárd euróba – miközben a válságövezetek menekülttáboraiban (Jordánia, Libanon) az ENSz csupán napi egy eurós kerettel gazdálkodik.
|
| Káncz Csaba |
Erdogan kezében a szálak
Merkel további politikai sorsát nagyban befolyásolja, hogy vajon összeomlik-e az ő bábáskodása mellett létrejött EU-török migránsmegállapodás. A törökök az EU vízummentesség feloldását követelik még az ősszel, viszont gyakorlatilag lehetetlen, hogy ez megkapja a tagállamok támogatását. Mindenesetre Berlinben már terv készült a német szövetségi kormányban arra az esetre, ha a menekültpaktum Erdogannal elbukik.
A pénzügyminisztérium álláspontját rögzítő dokumentumban a tárca Európa-ügyi osztályának munkatársai kiemelték: teljesen kiszámíthatatlan, hogy miként alakulnak a belpolitikai fejlemények Törökországban, ezért nem lehet kizárni, hogy intézkedésekre lesz szükség "európai szinten". Az EU területére illegálisan belépő embereket, illetve azokat a menekülteket, akiktől humanitárius okok miatt nem lehet megtagadni a belépést, "a határhoz közeli gyűjtőtáborokban" kell elhelyezni, és regisztrációjuk után "kvóták alapján" szét kell osztani őket a tagállamok között - áll a dokumentumban. A dokumentumban az is olvasható, hogy a "migrációs útvonalak átrendeződése" esetén megfontolandó a határellenőrzés kiterjesztése az Ausztriával közös határ mellett a svájci és a francia határra is.
Káncz Csaba jegyzete
Bóka János számolt be róla. 
