Donald Trump megválasztott elnök körül vannak olyan naiv támogatók, akik nem értik milyen fontos az oroszok féken tartása. Valamint olyanok, akik profik, tudják mi a tét az Egyesült Államok érdekei szempontjából – mondta a Times Radiónak adott interjújában John E Herbst egyetemi professzor, az USA volt kijevi nagykövete a republikánus George W. Bush elnök hivatali ideje alatt.
Véleménye szerint az a kérdés, hogy az elnök kire fog ezek közül a csoportok közül hallgatni. Az előbbiek kivonnák az USA-t Ukrajna támogatásából, hogy a harcoló felek zárják le valahogy a vitájukat és legyen vége a háborúnak. Az utóbbiak továbbra is kemény fellépést, az ukránok katonai támogatását szorgalmazzák, hogy Oroszország hosszú időre, talán örökre katonai értelemben kivérezzen ebben a háborúban.
Herbst a megválasztott elnök korábbi döntései és habitusa alapján úgy véli, hogy Trump az utóbbiakra fog hallgatni. Nem fogja alaposan tanulmányozni az elé tálalt jelentéseket, hanem szokásához híven intuitív döntéseket hoz, ám az említett hozzáértők el fognak olvasni mindent, ami a döntés előkészítéséhez szükséges.
Keménykedésben Putyin emberére találhat Trumpban
Trump egyet utál mindenekfelett. Azt ha az a látszat keletkezik, hogy legyőzték. Főként ha olyan valaki kerekedne fölé, mint Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. Herbst szerint meg akarja majd mutatni, hogy ő a keményebb legény a gáton. Ha megvonná a támogatást Kijevtől, amivel Ukrajna belekényszerülne a de facto megadásba, annak nagyon rossz médiavisszhangja lenne és a szenátus republikánus tagjai is bírálhatnák az elnöküket, akár még nyíltan is.
Fotó: . MTI/AP/Evan Vucci
Így a megválasztott elnök úgy láthatja az orosz–ukrán háborút, mint aminek kezelése hatással van a saját megítélésére, reputációjára. Miután ismét megnyert egy elnökválasztást a rossz előjelek ellenére, úgy érezheti, hogy bármi megtörténhet, amit csak akar. Ez érthető. Ugyanakkor nem veheti magára azt a stigmát, hogy egy jelentős amerikai geopolitikai vereség okozójának tartsák.
Az USA „olvadt” állapotba került korábbi stabilitásából
Az Egyesült Államok külpolitikájában a két párt nagyjából 2012-ig egyetértett – mondta Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő videóblogjában. Úgy vélték, hogy az USA biztonsági és gazdasági érdekeit kell követniük egy globalizált világban. Ehhez szükség van az ország hagyományos szövetségi rendszerére, amely gazdaságilag a szabadkereskedelemre épül. Így a legtöbb országnak az lesz az érdeke, hogy ehhez a rendszerhez igazodjon.
A 2008–2009-es pénzügyi és gazdasági válság, ami az Egyesült Államokból indult ki, megroggyantotta az USA világpolitikai hegemóniáját, amit a hidegháború vége óta élvezett. Ennek nyomán a 2012-t követő nyolc évben előbb Barack Obama, majd Donald Trump és Joe Biden elnöksége alatt szétzilálódott az amerikai külpolitika. A Republikánus Párt átalakult: az üzleti és biztonsági konzervatívok a partvonalra szorultak, miközben a demokratáknál sem találtak új politikai otthonra. Az USA külügyei elvesztve korábbi stabilitásukat egyfajta olvadt állapotba kerültek, és ma is így festenek. Kell pár év, hogy ezen túljussanak.
A szakértő szerint Trump nem lesz sokáig elnök
Ha Kamala Herris nyert volna az elnökválasztáson akkor olyan valaki került volna az USA élére, akinek semmilyen külpolitikai tapasztalata nincs és még csak masszív tanácsadókkal sem rendelkezik. Ami a nyertest, Donald Trumpot illeti, a kampánygyűlései alatt tanúsított viselkedése alapján Zeihannak komoly kétségei vannak szellemi állapotával kapcsolatban.
Egészen odáig megy, hogy azt állítja: aki rá szavazott, az valójában J,D. Vance megválasztott alelnökre adta a voksát, mert a főnöke nem sokáig bírja majd a tempót. A 78 éves Trump jelenleg valamivel idősebb, mint Joe Biden volt, amikor 2020-ban hatalomra került. Zeihan szerint J,D, Vance ugyanakkor még inkább „üres bőrönd” ha a külpolitikáról van szó, mint Harris lett volna. Emellett egy kaméleon – amit egy politikus esetén pozitív és negatív tulajdonságként is értékelhetünk –, aki Trump-tagadóból a megválasztott elnök feltétlen hívévé alakult. Mindebből fakadóan nem tudjuk, milyen külpolitikát követne, ha át kellene vennie főnöke helyét, vagy hogyan fog reagálni a váratlan helyzetekre. Nincsenek tapasztalataink ezzel kapcsolatban.
Zeihan szerint az USA legfontosabb támasza a következő időszak külpolitikájának alakításában az észak- amerikai szabadkereskedelmi övezet (USMCA). Ezt az 1990-es években hozták létre, majd Trump első elnöksége idején a szakértő szerint pozitívan átalakították. A USMCA lehet a bázisa a nála jóval népesebb Kínával szemben. Ennek segítségével tarthat távolságot az ukrajnai háború nyomán vergődő Oroszországtól és hátradőlve nézheti, ahogy az elöregedő európai társadalmak kapcsolatai szétzilálódnak.
Meredek jóslat
Zeihan egyik korábbi videójában arról beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője gyakorlatilag azzal revolverezhette Donald Trumpot szeptemberi találkozójukon, hogy ha az USA megvonja a támogatását országától, akkor nem marad más lehetősége, mint hogy atomfegyvert állítson elő. Ehhez Ukrajnának, amely valaha a szovjet fegyvergyártás technológiai központja volt, megvannak a technikai eszközei és a szakemberei.
Ennek a forgatókönyvnek aztán az lehet a folytatása, hogy az oroszokkal szemben magára hagyott többi ország egy része is megpróbál atomfegyvert szerezni. Ha mást nem piszkos bombákat tudnak építeni, amelyek arra valók, hogy az ellenség területe felett felrobbantva radioaktív hulladékkal szennyezzék be célpontjukat, akár városokat. Zeihan szerint a svédeknek, a lengyeleknek, sőt akár a románoknak is lehet valamilyen atombombájuk, a hozzájuk való piros gombbal.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
