Nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország gazdasági válságban van, és abból a következő 12 hónapban sem lábal ki. A legutóbbi negyedik negyedévben száz megkérdezett magyarból 88 látják válságosnak a gazdaság helyzetét, és közülük 85 százalék gondolja azt, hogy tizenkét hónap alatt nem múlik el a válság. Utóbbiak aránya 3 százalékponttal emelkedett a harmadik negyedévi 82 százalékról.
A Nielsen 58 országban, köztük nálunk végzett tavaly év végi felmérése szerint a magyarok 88 százalékához képest nagyobb arányban tartják válságosnak országuk gazdasági helyzetét Európában az olaszok (98 százalék), horvátok (97), portugálok (96), írek (95), továbbá görögök (89). A hollandok aránya szintén 88 százalék, az utánuk következő franciáké pedig 86, míg a belgáké 83 százalék.
Változó érzetek
Magyarországon két éve, a 2011. negyedik negyedévi kutatás során még a válaszadók 91 százaléka érezte válságban a gazdaságot, egy évvel előtte pedig 81 százalék. A kérdésre, hogy mit gondol, a következő 12 hónapban gazdaságunk kikerül-e a válságból, a legutóbbi negyedik negyedévben a recessziót említők 85 százaléka válaszolt nemmel, 5 igennel, további 10 százalék pedig „nem tudom”-mal.
A tavalyi harmadik negyedévi felmérésnél 89 százalék látta válságban a gazdaságot; közülük 82 százalék nem gondolta, hogy gyorsan kilábal a gazdaság a válságból, 4 százalék viszont optimistán nyilatkozott, míg 14 százalék nem tudta.
Sosem rázzuk le a hiteleket - ez a legnagyobb gondunk
Legnagyobb gondot a magyar fogyasztók számára a következő hat hónap során – Európában egyedülálló módon – a hitel jelenti. Minden ötödik magyar a kölcsöntartozása miatt aggódik legjobban. Ebből a szempontból a görögök következnek 17, majd a románok 15, valamint az írek 14 százalékos említéssel. A vizsgált többi európai ország fogyasztói számára a legnagyobb gondot a gazdaság helyzete, a háztartási energia drágulása vagy a munkahelyek biztonsága jelenti.
Nálunk a következő hat hónap legnagyobb gondjai között a hitelt a gazdaság helyzete és a munkahelyek biztonsága követi (16-16 százalékos említéssel). Utánuk az élelmiszerek árának emelkedése következik (10), a gyerekek képzése és boldogulása (8), a háztartási energia árának növekedése (7), továbbá a munka és magánélet egyensúlya (5), egészség (4); egyéb tényezőket összesen a válaszadók 13 százaléka nevezett meg.
A válságban pesszimisták lettek az európaiak
Európa 29 vizsgált országában a negyedik negyedévi felmérésben a válaszadók átlag 75 százaléka szerint válságos gazdaságuk helyzete, ahogyan a harmadik negyedévben is. Nincs recesszió, mondja 25 százalék. A pozitív vélemények listáját a negyedik negyedévben Norvégia vezeti, ahol a fogyasztók mindössze 16 százaléka lát válságot hazájában. Kisebbséget alkotnak a pesszimista vélemények Lettországban és Svájcban is, 43, illetve 48 százalékkal.
„Globális összehasonlításban legpesszimistábbak az európai fogyasztók a gazdaság jövőjét illetően” – mutat rá a Nielsen elemzése. „Földrészünkön ugyanis a válságot érzékelők átlag 64 százaléka gondolja, hogy országa nem lábal ki a recesszióból a következő 12 hónap során. Arányuk 3 százalékkal nagyobb, mint a harmadik negyedévi felmérés során. Észak-Amerikában javuló tendenciával, 55 százalék a legutóbbi arány. Ázsiában-Ausztráliában, valamint Latin-Amerikában csak 40 százalék a mutató. Legalacsonyabb pedig Közép-Keleten és Afrikában, ahol a válaszadók 36 százaléka véli úgy, hogy országában a válság tizenkét hónapnál tovább tart”
Károk keletkeztek az energetikai infrastruktúrában. 
