Stoltenberg arról beszélt, hogy Oroszország politikailag, katonailag és gazdaságilag is meggyengült, és veszített politikai befolyásból közeli szomszédságában. Mint mondta, Oroszország elvesztette hagyományos katonai erőinek jelentős részét: több száz repülőgépet, több ezer tankot és több mint 300 ezer katonát.

Hozzátette, hogy gazdasági szempontból szintén nyomás alatt áll az ország: az olaj- és gázbevételek csökkennek, az orosz banki vagyon szankciók alatt áll, több mint ezer külföldi vállalat szüntette be vagy csökkentette tevékenységét Oroszországban, és minegy 1,3 millió ember hagyta el hazáját.

"Mindez alátámasztja, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) stratégiai hibát követett el Ukrajna lerohanásával" - szögezte le.

A főtitkár ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy Oroszország erejét nem szabad alábecsüli.

"Az orosz célok Ukrajnában nem változtak. Oroszország nagy rakétakészletet halmozott fel a tél előtt. És újabb kísérleteket látunk arra, hogy csapást mérjenek Ukrajna elektromos hálózatára és energetikai infrastruktúrájára, hogy hideget és sötétséget kényszerítsenek az ukránokra" - jelentette ki.

Üdvözölte, hogy a szövetségesek tovább erősítik Ukrajna légvédelmét, és a múlt héten 20 NATO-tagállam megállapodott abban, hogy légvédelmi koalíciót alakítanak Ukrajna számára. Bejelentette, hogy a NATO átfogó segítségnyújtási csomagját átalakítják többéves támogatási programmá.

"Segítünk Ukrajnának átállni a szovjet katonai felszerelésekről a korszerűbb modellekre, és abban hogy haderejüket teljes mértékben interoperábilissá tegyük a mieinkkel" - mondta el.

Megerősítette: a szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO-tag lesz.

"Ajánlásokat tettünk Ukrajna kiemelt reformjaira, különös tekintettel korrupció elleni küzdelemre, a jogállamiság megerősítésére, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására" - tette hozzá.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajnával támogatásával kapcsolatban nem érzékel "háborús fáradtságot" a szövetségesek részéről.

"Továbbra is támogatnunk kell és támogatni fogjuk Ukrajnát" - szögezte le.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, Blinken bejelentette, hogy szerda este Izraelbe utazik, hogy a tűzszünet további meghosszabbításáról tárgyaljon.

 "A tűzszünet meghosszabbítása több túsz hazatérését és több segélyt jelent a gázaiak számára. Mi ezt akarjuk, és szerintem Izrael is ezt akarja" - tette hozzá.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vett a tanácskozáson. Úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió eddig mintegy 300 ezret szállított le Ukrajnának az ígért egymillió lövedékből. Kuleba Ukrajna és a NATO védelmi iparának nagyobb mértékű összehangolására szólított fel, annak érdekében, hogy Kijev megkapja a szükséges fegyverutánpótlást. Véleménye szerint létre kellene hozni egy közös euroatlanti védelmi térséget, amely biztosítaná Ukrajna és NATO-tagországok biztonságát.

Az ukrán külügyminiszter visszautasította azt az állítást, hogy a háborúban patthelyzet alakult volna ki, miután Ukrajna nyári ellentámadása során nem sikerült jelentős területeket visszafoglalni az orosz erőktől.

Azt is elmondta, hogy kedden eredményes megbeszélést folytatott Juraj Blanar szlovák külügyminiszterrel.

"Szlovák kollégám megerősítette, hogy az ukrán nehézfegyverek karbantartási központja Szlovákiában fog működni, és a fegyvereket gyártó ukrán és szlovák vállalatok közötti szerződések továbbra is hatályban maradnak" - közölte Kuleba.