Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbítása kapcsán, amelynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, kizárólag önkéntes alapon - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy bár unalmasnak hathat, fontos leszögezni, hogy továbbra is érvényben van a katonai szervezetnek az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, s bár a tanácskozáson "kifejezetten háborús hangulat" uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki.
"Sőt a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról" - tájékoztatott.
Elmondta, hogy döntés született az észak-atlanti szövetség ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbításáról, amit már jóval a háború kirobbanása előtt, 2016-ban elindítottak. Ennek előkészítésekor a kormány két lényeges szempontot képviselt, egyrészt az önkéntesség elvének fenntartását, hogy minden tagállam maga határozhasson arról, hogy részt kíván-e venni a programban. Másrészt azt, hogy a kezdeményezés keretében egyedül halált nem okozó eszközök átadására kerüljön sor.
"Ugye ez azért is rendkívül fontos, mert egy ilyen lépés az eszkaláció veszélyét hozhatta volna magával" - figyelmeztetett.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor szavai szerint világossá kell tenni, hogy az ott tomboló háború nem Európa háborúja, nem a kontinens békéjéért, demokráciájáért zajlanak a harcok.
(MTI)
Az izraeli hadsereg megtalálta és visszaszállította két túsz, Gadi Haggaj és felesége, Dzsudi Vejnstejn holttestét a Gázai övezetből. 
