|
| Soros György és Sebastian Kurz a kancellári hivatalban. Forrás: Osztrák Kancellári Hivatal/Dragan Tatic |
Már a következő hetekben benyújthatja akkreditációs kérelmét a Közép-Európai Egyetem (CEU) Ausztriában a helyi akkreditációs szerv, az AQ Austria várakozásai szerint, adta hírül a Die Presse. Az osztrák lap szerint az akkreditációs folyamat az osztrák oktatási minisztériumtól függetlenül zajlik majd.
Jövő ősszel indulhat a bécsi képzés
A CEU alapítója, Soros György a mai napon egyeztet Heinz Fassmann néppárti oktatási miniszterrel az akkreditációról. A találkozó során az egyetemmel kapcsolatos „technikai kérdések” kerülnek majd szóba, közölte a miniszter egyik szóvivője.
Az egyetem már 2019 őszén megkezdheti oktatási és kutatási tevékenységét az osztrák fővárosban, az Otto Wagner egészségügyi komplexum területén. Az intézménynek egyébként már a korábbi, néppárti-szociáldemokrata kormány felkínálta, hogy költöztesse át képzését Bécsbe.
A kancellárral is tárgyalt
A magyar származású amerikai milliárdost tegnap hivatalában fogadta Sebastian Kurz osztrák kancellár is. A találkozón a CEU mellett szóba kerültek kül- és Európa-politikai kérdések is.
A kiszivárgott információk szerint a megbeszélésen elhangzott, hogy Ausztria tárt kapukkal várja a CEU-t, mivel támogatja a tudomány szabadságát. Kurz és Soros egyetértett abban is, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból egy sajnálatos döntés volt, a kemény (megegyezés nélküli) Brexitet pedig el kell kerülni. A migráció kérdésében ugyanakkor „teljesen eltérő nézeteket” fogalmaztak meg.
Kurzból is ellenség lett
| Soros a fő mumusA Kurz-Soros találkozóval kapcsolatban a Der Standard megjegyzi: a kancellár fontosnak tartja, hogy olyan személyekkel is fenntartsa a párbeszédet, akik bizonyos témákban (például migráció) más nézeteket vallanak. A lap a magyar miniszterelnökről azt írja, hogy számára Soros egy „ellenségkép”, és a kormányfő a „burkoltan antiszemita kijelentésektől sem riad vissza, miközben a milliárdost szidja.” Ezzel párhuzamosan – teszik hozzá – néhány osztrák „szabadságpárti politikus is ellenséget lát Sorosban, összeesküvés-elméleteket terjeszt róla, és őt teszi felelőssé a 2015-es menekültválságért.” |
A Die Presse emlékeztet arra, hogy a CEU Budapesten „masszív nyomás alatt áll”, és el akarja hagyni Magyarországot. „A nacionalista-konzervatív magyar kormány számára a Holocaust-túlélő Soros gyűlöletes személy, az ő nyakába varrják a 2015-ös migrációs válságot. Azzal vádolják, hogy saját terve van a migránsok Európába telepítésére” – írja az osztrák lap.
A Die Presse felidézi azt is, hogy a magyar kormányközeli média szeptemberben Sebastian Kurzot is Soros-közeli politikusnak kiáltotta ki, miután a kancellár és pártja, az Osztrák Néppárt megszavazta a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben.
Kurzból annak ellenére lett hirtelen barátból ellenség – tesszük hozzá –, hogy a migráció kérdésében nagyrészt ugyanazon az állásponton van, mint Orbán Viktor kormányfő, és anno pártja világossá tette, hogy a magyar demokrácia állapota (a többi közt éppen a CEU-ügy) miatt fogadta el a Sargentini-jelentést.
Letiltott kommentek
Soros bécsi látogatása a jelek szerint Ausztriában is megosztja a közvéleményt. A Kurier vizitről szóló cikkét már nem lehet kommentálni, mivel egyes hozzászólók a milliárdos megölésével fenyegetőztek. „Volt már egy merénylet, ami sajnos nem sikerült. De jön majd a következő” – idézte a lap az egyik kommentelőt.
Hasonlóan heves reakciók érkeztek a kancellár Twitter-üzenetére is, amelyben Kurz a találkozóról számolt be. „Ez nem jó barátság.” „Tartsd távol tőlünk az ördögöt!” „Hogyan árulhatja el ilyen aljas módon a népét?” „Tudja, hogyan büntetik az árulókat?” „Miről beszélt az emberiség ellenségével?” – írták a hozzászólók.
Decemberig kellene megegyezni
Mint ismert, a CEU október végén jelentette be, hogy elhagyhatja Magyarországot. Szerintük ha december elsejéig nem sikerül megoldást találni a helyzetre, akkor a felsőoktatási intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi kampuszán tanulnak majd.
Az intézmény szerint teljesítik a felsőoktatásról szóló törvény módosításában megszabott feltételeket. A magyar kormány ezt vitatja, így megállapodás egyelőre nincs.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
