|
| Melyik mosoly őszinte? Lehet szavazni! Orbán Viktor és Sebastian Kurz a salzburgi informális EU-csúcson. EPA/CHRISTIAN BRUNA |
Sebastian Kurz továbbra is szigorúan fellépne az illegális migráció ellen – derült ki abból az interjúból, amelyet az osztrák kancellár adott a Facebookon a tegnapi salzburgi informális EU-csúcs után.
Kurz is megállítaná a migrációt
Kurz azt mondta: a menekültek EU-n belüli elosztása nem működik, ehelyett az illegális migráció megállítására kell fókuszálni. Szerinte alapvetően azt kellene elérni, hogy a migránsok el se induljanak Európa felé, ezért erősíteni kell az együttműködést az észak-afrikai államokkal. Ha pedig mégis útnak indulnak, akkor meg kell állítani őket, és ennek érdekében meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét, a Frontext.
Az osztrák kancellár szerint a salzburgi csúcson – a korábbi találkozókkal ellentétben – már nem is az elosztásról folyt a vita, hanem arról, hogyan segítsék a bevándorlókat „kibocsátó” országokat, valamint miként erősítsék a Frontext.
Visszaküldené a menedékkérőket
A kérdés ma már az, miként lehet elérni, hogy kevesebb illegális bevándorló jöjjön, és kevesebben haljanak meg út közben a Földközi-tengeren – emelte ki Kurz. Beszélt arról is, hogy a tengerből kimentett embereket vissza kell vinni a kiindulási kikötőbe, mert csak így lehet lerombolni a csempészek üzleti modelljét. Ezzel párhuzamosan az integrációra képes bevándorlóknak korlátozott számban legális utat kellene biztosítani Európába – fűzte hozzá.
Kurz ezzel megerősítette, hogy (a legális bejutás biztosításától eltekintve) ugyanolyan szigorú bevándorlás-politikát képvisel, mint Orbán Viktor miniszterelnök.
Barátból áruló
Mindez azért érdekes, mert a magyar kormány szerint az „Európai Parlament bevándorláspárti többsége” szavazta meg a Sargentini-jelentést, és a bevándorlás elutasítása miatt „büntették meg” az országot – ezt sulykolja a napokban indult kampány is. Az igennel szavazók között azonban ott volt az osztrák kancellár is.
Kormányközeli publicisták ezután támadást indítottak az eddig barátként kezelt Kurz ellen, és árulónak kiáltották ki. A magyar miniszterelnök pedig - sajtóhírek szerint - szűk körben megbízhatatlan labancnak nevezte a kancellárt, a Kossuth Rádióban pedig azt mondta róla, hogy „ő egy, a harmincas évei elején járó fiatalember, aki beleesett ebbe a zűrzavaros vitába.”
Nem a migráció, hanem a demokrácia a kérdés
Kurz azonban nem a magyar migrációs politika, hanem a magyar demokráciával kapcsolatos aggályai miatt szavazta meg a Sargentini-jelentést. Nyilvánvalóan hasonló okból tette ugyanezt pártjának, az Osztrák Néppártnak az összes EP-képviselője, valamint számos más kereszténydemokrata politikus, köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető is.
A néppártiak közül egyébként 115-en szavaztak igennel, 57-en pedig nemmel a jelentésre, 28-an tartózkodtak. Kétszer annyian vannak tehát azok, akik szembefordultak a magyar kormányfővel.
A Sargentini-jelentésnek csak kis része foglalkozik a migrációval. Alapvetően a magyar demokrácia állapotát elemzi, és azt mondja ki, hogy Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének. A jelentés itt érhető el magyarul.
Nagy Attila Tibor elemző szerint az amerikai elnök súlyos vereséget szenvedett, amikor a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította vámháborúját. 
