Az elsősorban az Ukrajna kapcsán kialakult konfliktus rendezését célzó NATO-Oroszország Tanács első ülése négy órán át tartott, Jens Stoltenberg főtitkár ezután a Reuters tudósítása szerint kijelentette: „Valós veszélye van egy fegyveres konfliktusnak Európában.” Azt sem rejtette véka alá, hogy „jelentős nézetkülönbségek állnak fenn a NATO-szövetségesek és Oroszország között”, amelyeket „nem lesz könnyű áthidalni”.
Elmondta viszont, hogy „pozitív jelnek” tartja, hogy az összes NATO-tagállam és Oroszország „le tudott ülni egy asztal köré, és megbeszéléseket tudtak folytatni fajsúlyos témákról”.
„Nem volt könnyű megbeszélés, de rendkívül fontosnak bizonyult, ugyanis a résztvevők kifejezték a párbeszéd folytatása iránti elkötelezettségüket, egy mindkét fél számára megfelelő megoldás érdekében” – mondta még a főtitkár, aki kilátásba helyezte, hogy hajlandók Oroszországgal rakéták telepítése, a fegyverkezés korlátozása ügyében tárgyalni, illetve a kölcsönös bizalmat erősítő lépéseket is kilátásba helyezett – e témákban elmondása szerint az orosz fél időt kért, mielőtt visszatérnének rájuk.
Stoltenberg azt viszont leszögezte: bármilyen Ukrajna ellen irányuló erőszakos orosz lépés „súlyos politikai hiba lenne”, amelyért Oroszország „nagy árat fizetne”. Kilátásba helyezte azt is, hogy egy ilyen lépésre válaszul a NATO erőket csoportosítaná át a szövetség keleti tagállamaiba. Hangsúlyozta azt is, csak a NATO és Ukrajna dönthet abban, hogy az egykori szovjet tagállam belép-e a nyugati katonai szövetségbe.
Az orosz delegációt vezető Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes később tart sajtótájékoztatót.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
