A sajtókonferencia tanúsága szerint a két politikus leginkább Oroszországról és Ukrajnáról ejtett szót a tárgyalásokon az MTI összefoglalója alapján.
Mintha a róka a tyúkok fenyegetése miatt fosztaná ki a tyúkólat
"Elítéljük Oroszország határ menti katonai csapatösszevonását, és azt is, hogy az őt érő, állítólagos ukrán provokációval szemben egyre durvább retorikát alkalmaz. Ez kicsit olyan, mintha a róka elkerülhetetlennek nevezné a tyúkól kifosztását arra hivatkozva, hogy a tyúkok fenyegetik őt. Az igazi kérdés az, hogy Oroszország komolyan gondolja-e, amit a diplomáciai tárgyalásokon mond, komolyan csökkenteni akarja-e a feszültséget. Erre fény derül majd a következő hetekben" - mondta Blinken.
Komoly szankciókat ígérnek, a gázvezeték is érintett
Az amerikai diplomácia vezetője kemény gazdasági szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, arra az esetre, ha a feszültség katonailag is eszkalálódik. Mint mondta, ez nemcsak Washington és Berlin véleménye, hanem "sok ország, szövetséges és partner kollektív álláspontja". Kijelentette ezenkívül, hogy ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, akkor biztosan nem indulna be a gázszállítás Oroszországból Európa felé az Északi Áramlat-2 vezetéken. Ebben az esetben Németországnak meg kell akadályoznia a vezeték üzemelésének beindulását. (Ennek hátteréről lentebb olvashat keretes írásunkban.)
"Ez a nyomásgyakorlás egyik eszköze az Európai Unió kezében" - szögezte le Blinken. Hangsúlyozta, hogy az "orosz agresszió ellen a leghatékonyabb eszköz az erős transzatlanti szolidaritás".
A németek nem mindenben értenek egyet az amerikaiakkal
Baerbock pedig, akinek kormánya decemberben lépett hivatalba, a következőket mondta az MTI tudósítása szerint: "Továbbra is egyetértünk abban (Washingtonnal), hogy Oroszország egyértelműen megfizet tetteiért, és ha ismét megsértené Ukrajna szuverenitását, akkor annak súlyos következményei lesznek". A német külügyminiszter nem reagált Blinkennek az Északi Áramlat-2 vezetékre vonatkozó megjegyzésére, és nem beszélt arról sem, hogy Németország Ukrajna megtámadása esetén konkrétan milyen szankciókat hozna Oroszország ellen.
Északi Áramlat 2: gáz és geopolitika
Az orosz gázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével Nyugat-Európába juttató Északi Áramlat 2 gázvezetéknek komoly geopolitikai szerepe is van a gazdasági mellett - a vezeték már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A vezeték fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG. Oroszország szeretné mihamarabb megkezdeni a gázszállításokat a vezetéken, az Egyesült Államok nem örülne neki, ha tovább erősödne az orosz energiafölény Európában, az új német vezetés pedig próbálja kitalálni, hogyan oldja fel a helyzetet. Nemrég indoklás nélkül kétéves mélypontra csökkentették a más gázvezetéken Európába irányuló gázszállítást, a feltételezések szerint épp azért, hogy nyomást gyakorolhassanak Európára az Északi Áramlat 2 engedélyezési eljárása kapcsán. Az európai gázárak folyamatosan rekordközelben vannak, adott esetben 20 százalékot is emelkednek egyetlen nap alatt az ellátási bizonytalanságok miatt, miközben újra hidegebb téli időjárás köszönt be a kontinensen.
A német külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség csökkentésére politikai, diplomáciai megoldást kell találni.
Nem volt teljes az egyetértés a német és az amerikai álláspontban az esetleges orosz fenyegetés esetében Ukrajnának szállítandó fegyverek kérdésében sem. Miközben Blinken kijelentette, hogy Washington továbbra is szállít védekező fegyvereket Ukrajnának és ha szükséges, akkor még többet szállít majd, Baerbock azt hangsúlyozta, hogy a német kormány nem kívánja fontolóra venni a fegyverszállítást. Kiemelte, hogy Berlin például azzal támogatta Kijevet, hogy katonai kórházat épített.
"Nincs döntés Európa biztonságáról Európa nélkül" - fogalmazott a német külügyminiszter.
Égnek a vonalak, hogy elkerüljék a háborút
Az Ukrajna körüli feszültség csökkentése érdekében a múlt héten telefonon tárgyalt egymással Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, vasárnap Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, kedden pedig Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és öt észak-európai kollégája. A jövő héten várható több találkozó a NATO-külügyminiszterek, magas rangú amerikai és orosz tisztségviselők között, a NATO-Oroszország Tanács ülése és egy EBESZ-tanácskozás - emlékeztet az MTI hírügynökségi beszámolók alapján.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
