Az Európai Parlament az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb döntését hozta meg akkor, amikor szerdán zöld jelzést adott annak, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok egyes tevékenységeit – bizonyos feltételek mellett – beemeljék a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közé, az úgynevezett uniós taxonómiába.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöld átállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek.
Ha július 11-ig sem az uniós parlament, sem a tagországok kormányait képviselő Tanács nem emel kifogást a bizottsági javaslat ellen, akkor a taxonómiáról szóló szabályozás módosítása 2023. január 1-jétől életbe lép.
Az Európai Bizottság március elején bemutatott, a taxonómiára vonatkozó jogszabálytervezete egyes nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorol. Az ilyen tevékenységeket felsoroló listát nevezik uniós taxonómiának.
A taxonómia rendelet egyike azoknak a jogszabálytervezeteknek, melyek révén az uniós bizottság forrásokat biztosítana a fenntartható növekedéshez, segítené a zöld beruházásokat és megpróbálná elkerülni a nem fenntartható projektek zöldként történő feltüntetését.
Mi az uniós taxonómia?
A taxonómia a világ legambiciózusabb zöld befektetési szabályzata, amely hatalmas pénzösszegeket irányíthat az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. A kritikusai szerint azonban csupán „zöldre festés”, amely ráadásul veszélyezteti az Európai Unió éghajlat-változási céljait.
Az EU taxonómiája egy összetett rendszer, amely azt rögzíti, hogy a gazdaság mely részeit lehet fenntartható befektetésnek tekinteni. Tartalmaz egy részletes listát a fenntartható gazdasági tevékenységekről, és felsorolja azokat a részletes környezetvédelmi kritériumokat, amelyeknek az egyes gazdasági tevékenységeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy kiérdemeljék a zöld címkét.
A gáz- és atomenergiára vonatkozó szabályok elfogadását azonban sokáig késleltették egyes kormányok intenzív lobbizása miatt, amelyek nem értettek egyet abban, hogy ezek az energiaforrások valóban segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Gáz- és atomenergia
Az Európai Bizottság februárban javaslatot tett arra, hogy a gáz- és atomerőműveket is felvegyék a taxonómiába, ha azok megfelelnek bizonyos kritériumoknak.
Az Európai Parlament szerdai szavazásán ennek a javaslatnak a támogatásáról született döntés, megnyitva az utat ahhoz, hogy az 2023-tól alkalmazható jogszabály legyen.
Ahhoz, hogy egy gáztüzelésű erőmű zöldnek minősüljön, kilowattóránként legfeljebb 270 gramm CO2-vel egyenértékű káros anyagot bocsáthat ki, vagy 20 éves átlagban kilowattóránként legfeljebb 550 grammot, amennyiben kötelezettséget vállal arra is, hogy 2035-ig átáll az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra.
A Bizottság eredeti, 2020 végén közzétett, földgázra vonatkozó javaslata alacsonyabb, 100 grammos CO2-határértéket tartalmazott. A javaslat módosítására elsősorban Lengyelország és Bulgária ellenállása miatt került sor, amelyek szerint jelentős mennyiségű gázra irányuló beruházásra van szükség a környezetszennyezőbb szén kivezetéséhez. Más országok, például Dánia és Luxemburg szerint nem hiteles a fosszilis tüzelőanyagnak számító gázt zöldnek minősíteni.
Mire való a taxonómia?
A taxonómia nem tiltja a „zöld” címkével nem jelölt tevékenységekbe történő befektetéseket, de szabályozza, hogy a vállalatok és a befektetők melyeket nevezhetik klímabarátnak.
Az unió azon célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, azaz nulla legyen a nettó kibocsátása, hatalmas beruházásokat igényel, amelyek nagy része magánfinanszírozásból valósul meg. A taxonómia célja, hogy a valóban zöld tevékenységek láthatóbbá és vonzóbbá váljanak a befektetők számára.
A szabályok célja az is, hogy az úgynevezett környezetbarát befektetési termékek körében visszaszorítsák a csupán „zöldre festett” termékeket, azaz, amikor a cégek eltúlozzák a környezetvédelemre vonatkozó referenciáikat.
Az EU-ban a pénzügyi szolgáltatóknak – beleértve a nyugdíjszolgáltatókat is – közzé kell tenniük, hogy mely befektetések felelnek meg a taxonómia éghajlati kritériumainak. Minden egyes befektetés, alap vagy portfólió esetében közzé kell tenniük, hogy a mögöttes befektetések mekkora hányada felel meg a szabályoknak.
A nagyvállalatoknak és a tőzsdén jegyzett cégeknek azt is közzé kell tenniük, hogy forgalmuk és tőkekiadásaik mekkora hányada felel meg a követelményeknek.
Ez azt jelenti, hogy akár környezetszennyező vállalatok is támogatást kaphatnak a zöld befektetésekért. Ha például egy olajtársaság szélerőműparkba fektet be, akkor ezt a kiadást zöldnek minősítheti.
Mitől lesz „zöld” egy beruházás?
A szabályok a zöld beruházások három típusát különböztetik meg – foglalta össze a Reuters.
- Először is azokat, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zöld célok eléréséhez, például a szélerőműparkok.
- Másodszor, azok, amelyek más zöld tevékenységeket tesznek lehetővé, például a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolására alkalmas létesítmények.
- Harmadszor, átmeneti tevékenységek, amelyek nem válhatnak teljesen fenntarthatóvá, de kibocsátásuk az iparági átlag alatt van, hosszabb távon nem rögzítenek szennyező eljárásokat, illetve nem szorítják ki a zöldebb alternatívákat.
A gáz- és atomerőművek átmeneti tevékenységnek minősülnek.
A gáz- és nukleáris szabályokkal kapcsolatban több mint egy évig tartó intenzív vitát folytattak az uniós kormányok és iparágak.
Az uniós döntéshozók azt remélték, hogy a taxonómiát 2020-ra sikerül befejezni, végül 2021 áprilisában tették közzé az ágazatok többségére vonatkozó szabálycsomagot, a gáz- és nukleáris kritériumok elfogadását pedig idénre halasztották.
A taxonómia még nincs kész
Ahhoz, hogy egy tevékenység zöldnek minősüljön, hat környezetvédelmi cél közül az egyikhez jelentősen hozzá kell járulnia, és nem szabad károsítania a másik ötöt. Eddig a szabályok két célt – az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és annak hatásaihoz való alkalmazkodást – fedik le. A többi cél kritériumait idén dolgozzák ki.
Cikkünk csütörtökön, Történelmi zöld döntést hozott az EU - de miért fontos ez nekünk? címmel laptársunknál, a Mfor.hu oldalon is megjelent.
0,2 százalék különbség is sokat jelenthet. 
