|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Az EB úgy ítéli meg, hogy a cég nyolc tagállamban visszaél piaci erőfölényével - jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület versenyjogi biztosa.
Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy az eljárás megindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét, az állítások még nem nyertek bizonyítást. A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól.
Baj van nálunk is
A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól.
Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött.
Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.
A tisztességtelen árazás gyanúját Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország esetében tartja megalapozottnak a brüsszeli testület. Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajár-indexálás, vagyis a földgáz árának a kőolaj árához való rögzítése önmagában nem jogellenes, az a mód viszont, ahogyan ezeknek az országoknak az esetében alkalmazzák, tisztességtelen árazáshoz vezetett. A dán politikus elmondta, hogy a Gazprom által szállított gáz ára esetenként 40 százalékkal is magasabb egyes tagállamokban, mint máshol.
A Gazprom szerint megalapozatlanok az Európai Bizottság kifogásai. Az energetikai óriáscég szóvivője közölte, hogy fellebbezni fognak a bizottság döntése ellen.
Szorosabbra fűzné az EU a viszonyt. 
