"Egy család vagyunk"
A világégés után "Németország sokkal nehezebb helyzetben kapott segítséget. Sok ország hozott anyagi áldozatot Németország megsegítésére - mondta Inigo Méndez de Vigo a Bild című tömeglapnak. "Németországnak nem szabad ezt elfelejtenie" - idézte a lap szombati száma a spanyol politikust, aki úgy vélekedett, hogy Németország minden más országnál jobban profitál az Európai Unión belüli exportból.
A politikus meghatározása szerint az Európai Unió (EU) "egy család", amelynek tagjai nehéz helyzetben kötelesek segíteni egymást. A kemény reformok közepén tartó Spanyolországnak bankszektorának pedig most segítségre van szüksége - jelentette ki.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem szabad túlzottan előtérbe helyezni a nemzeti érdekeket, mert az EU csak közösségként lehet sikeres. "Nem Németországról, Spanyolországról vagy más tagállamokról van szó. Az Európai Unió vagyunk, és csak közösen érhetünk el sikereket" - húzta alá.
Inigo Méndez de Vigo egyúttal óva intette a német politikusokat attól, hogy a "csőd szélére beszéljék" Görögországot. "Rendkívül veszélyesnek tartom azt, ami jelenleg Németországban történik. Az embernek az az érzése, hogy néhány politikus valósággal elő akarja idézni a csődöt" - jelentette ki.
Két tűz között
Az Unió gazdasági motorjának számító Németországban egyre több adófizető gondolja a közvélemény kutatások szerint, hogy Görögországnak az eurózónán kívül tágasabb. A Görögországnak eddig juttatott eurómilliárdokból minden hetediket a német adófizetők álltak eddig, Berlin a legnagyobb segélyezők között van. Igaz, a válság előtt leginkább a német és francia bankok és biztosítók vásároltak be a görög államkötvényekből. Az első adósságleírás is ezeket a pénzintézeteket érintette legérzékenyebben, nem kizárt, hogy újabb hasonló sokkot kell elszenvedniük.
A német politikai elittől közben az unió tagországai elvárják, hogy álljon a válságkezelés élére, és segítse meg a bajbajutott tagállamokat, miközben a német választók egyre nehezebben viselik, hogy "pénzükből" megmentik a "lusta" görögöket. Most pedig spanyolok vannak soron.
Mi a baj a spanyolokkal?
Mint korábban írtuk, három jel is arra utal, hogy Spanyolország "veszélyzónában van", vagyis nagyon közel került hozzá, hogy pénzügyi mentőcsomagot kérjen. A héten kiszivárgott információk szerint De Guindos gazdasági miniszter és Wolfgang Schauble egy 300 milliárdos mentőcsomagról is tárgyalt, Madridban azonban leszögezték, "kizárt, hogy Spanyolország mentőcsomagért folyamodjon". Korábban ugyanígy kizártnak tartották a bankok állami megsegítését és az áfaemelést is...
A spanyol az EU 4 legnagyobb gazdasága között van (Görögország az uniós GDP mindössze 0,5%-át adja), államadóssága meghaladja ugyan a maastrichti 60%-os referenciaértéket, de a nemzeti össztermék arányában így is a német szint alatt van, 2011 végén 68,5% volt. A gond az adósságnövekedés dinamikája, ami nagyon felgyorsult a válság alatt, Madrid évek óta képtelen tartani az év végére kitűzött hiánycélt. Közben a recesszió elhúzódik Spanyolországban, a munkanélküliség itt a legnagyobb az EU-ban, minden negyedik spanyol munkanélküli, a fiatalok fele nem kap munkát.
Nem dolgoznak, eladósodtak - most szolidaritást várnak a spanyolok
Nagyobb szolidaritást vár Németországtól az eurózóna adósságválságát különösen megszenvedő Spanyolország kormánya, amelynek európai uniós ügyekért felelős államtitkára emlékeztetett arra a segítségre, amelyet Németország a II. világháború után kapott a talpra álláshoz.
Két magyar régióban is nagyon magas az arány. 
