A bűvös hetes
A "piros vonal" a 7 százalék - a befektetők idegesen figyelték az elmúlt két évben, hogy melyik eurót használó ország hosszú távú kötvényhozamai érik el ezt a szintet. Eddig három olyan európai ország volt, ahol a 10 éves kötvények tartósan 7% felett ragadtak, mindháromnak mentőcsomagra volt szüksége végül. 2010 áprilisában Görögország, ősszel Írország, majd 2011 áprilisában Portugália fordult a nemzetközi szervezetekhez és az Európai Bizottsághoz, hogy bejelentse: plusz források nélkül nem tudja megújítani adósságát.
* Görögország 2010. április 23-án, Írország 2010. november 22-én, Portugália 2011. április 6-án kért segítséget (összehasonlításképp feltüntettük a mai spanyol hozamokat is).
A spanyol 10 éves kötvényhozamok idén négyszer is átlépték a 7%-os szintet, tegnap történelmi csúcsot jelentő 7,7%-os szintre emelkedtek, miközben a csődkockázatot jelző CDS-felár is 649 pontos csúcsra kapaszkodott. Azt Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök is többször hangoztatta már, hogy ha az államadósság finanszírozása hosszú távon ilyen drága marad, akkor Spanyolország nem fogja tudni megújítani lejáró tartozásait. Madrid egyelőre a bankjai feltőkésítésére kapott pénzt az ESM mentőalapból, de ha a hozamok ilyen magas szinten maradnak, könnyen lehet, hogy újabb mentőcsomagot kell kérnie - ezúttal a központi kormányzatnak. A bankmentésre egyelőre 30 milliárd eurót kapott Spanyolország, de ezt a bankok közvetlenül kapják, az államadósságot ez az összeg nem növeli. Ha Madridnak pénzügyi mentőcsomagra lesz szüksége, akkor azt már kincstár fogja nyögni - már ha lesz egyáltalán pénz a spanyolok megmentésére.
10 éves spanyol államkötvények hozama az utóbbi 3 hónapban
Forrás: Bloomberg
Görögország, Írország és Portugália is akkor kapott mentőcsomagot, amikor a hosszú távú hozamok 8% felé kerültek - vagyis Madrid egy lépésre van csupán a veszélyzónától.
Egy lépésre a veszélyzónától
A 10 éves spanyol referenciahozamot az utóbbi napokban többször meghaladta az 5 éves lejáratú papírok hozama - ami jól mutatja, hogy a befektetők már középtávon is nagyon bizonytalanak ítélik meg Spanyolország sorsát. Intő jel, amikor a rövidebb lejáratú állampapírok kamatai emelkedni kezdenek, mert ez egyre inkább mutatja a befektetők kockázatkerülését és pesszimizmusát. Amikor Görögország 2010 tavaszán segítséget kért, a görög 10 éves állampapírhozamok 8,65%-on álltak, miközben a 4 éves hozamok 9,67%-on, a 3 éves papírok 9,84%-on, a kétéves papírok hozama pedig 10,18%-on tetőztek .
Portugália esetében is hasonló volt a forgatókönyv, bár a rövid távú hozamok ott nem emelkedtek olyan látványosan, mint a görögöknél. 2010 novemberében a 3 éves portugál állampapírok hozama lódult meg, és érte utol a 4 és 10 éves lejáratú kötvények hozamait - a kormány ekkor kért segítséget.
Írország esetében a helyzet más volt, de ne feledjük el, hogy Dublin a bankrendszer összeomlása miatt kért nemzetközi segítséget, nem pedig azért, mert nem tudta finanszírozni adósságát. Az összehasonlítás itt tehát sántítana (az ír államadósságot is a bankmentőcsomag dobta meg látványosan).
* Összehasonlításul feltüntettük a spanyol adósságpályát is.
Bizakodásra adhat okot, hogy a spanyol 5 éves papírok hozamemelkedése egyelőre nem tűnik tartósnak, a referenciaérték újra a 10 éves lejáratú papíroké alatt van.
Az ugyanakkor szintén aggodalomra adhat okot, hogy a rövid és hosszú távú spanyol papírok hozamszintje mind a veszélyes 7% körül van jelenleg. Csak a 2 éves papírok tartózkodnak 7% alatt, de csupán 0,25 százalékponttal, míg 3, 4 és 10 éves időtávon a kamatok, úgy tűnik tartósan, 7% felett ragadtak.
A blue chipek közül csak a Mol tartja magát. 
