Európa az erdőtüzek szorításában: a szakértő szerint nincsenek „mágikus megoldások”

Szerdára virradóra ismét fellángoltak az erdőtüzek Délnyugat-Franciaországban, miközben a régió újabb, 40 fokos hőhullámra készül – írja a BBC. 

A tengerpart és Bordeaux között tizennégy olyan településen csaptak fel ismét a lángok, ahol korábban azt hitték, hogy sikeres volt az oltás.

Bordeaux-ba látogatott Emmanuel Macron francia államfő is, aki azt mondta, hogy a következő hetek nehezek lesznek, és kitartásra van szükség. A pusztítás példátlan: Franciaországban eddig 240 lakóház vált a tűz martalékává, a Bordeaux környékén leégett erdőterület nagysága pedig megközelíti Budapest méretét. 

Az erdőtüzek már július közepén próbára tették a franciákat, akkor a Párizstól ötven kilométerre található híres Fontainebleau-i erdő égett.

Spanyolországban a március és július között bekövetkezett természeti csapások miatt kedden a kormány több mint kétszáz területet nyilvánított katasztrófa sújtotta övezetté. A tájékoztatás szerint az érintett térségek között van több erdőtűztől felperzselt terület is Madrid, Kasztília és León, Kasztília-La Mancha és Valencia tartományokban, valamint ide sorolták az andalúziai Los Gallardost is, ahol két héttel ezelőtt 13 ember vesztette életét erdőtűzben.

Ég az erdő egy görög turistaparadicsomban

Szerdán reggel a görög média is rossz híreket közölt: erdőtűz pusztít a turisták által közkedvelt égei-tengeri Párosz szigetén. A tűzoltók órák óta próbálják megfékezni a lángokat, és arra kényszerültek, hogy több településről evakuálják az embereket. Az alacsony növényzet kedden gyulladhatott meg, a gyorsan terjedő lángok miatt félelmükben sokan a tengerpartra menekültek.

Az oltást ráadásul megnehezíti, hogy erős szél fúj Pároszon, és a prognózisok szerint ez nem is fog változni. A nyáron turisták ezrei által felkeresett Agkairia falu van a legnagyobb veszélyben.

Még ennél is nagyobb baj, hogy szinte nincs olyan régiója Görögországnak, ahol nincs tűzriasztás, az ötfokozatú skálán négyes szintű riasztás van érvényben Krétán, Leszboszon, Híoszon, Számoszon és Ikárián. Athénban és a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén is felkészültek a legrosszabbra, és hármas szintű riasztást adtak ki az erdőtüzek veszélye miatt.

Az elmúlt években több nagy tűzvész pusztított Görögországban, ezek közül a 2023-as volt a legsúlyosabb, a katasztrófa Évrosz prefektúrát érintette. A tűz 16 napig tombolt és több százezer hektárnyi növényzetet pusztított el. 

Szakértő: nincsenek mágikus megoldások   

„Nem az a lényeg, hogy miért ég”, így válaszolt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke lapunk azon kérdésére, hogy vajon mi állhat a tűzvészek hátterében.

A professzor úgy fogalmazott: abban a feltevésben, hogy gyújtogatás vagy öngyulladás okozta-e az erdőtüzet, tipikusan a mi gondolkodásmódunk tükröződik. Bizonyos ökoszisztémákban, így például a tajgán vagy a mediterráneumban természetes az öngyulladás. 

A CEU professzora szerint az lenne a legfontosabb, hogy olyan állapotban legyen ez az ökoszisztéma, hogy minél kisebb eséllyel történjen meg ez.

Ezt egyféleképpen lehet elérni: nedvesen kell tartani a talajt és a növényzetet. Ehhez pedig a kulcs egyértelmű: meg kell állítani a klímaváltozást!

Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy amíg egyre nagyobb az aszály, a hőség és a szárazság, továbbá az időjárás rendszeres jellemzője az erős szél, addig a mediterráneum mellett Magyarországot is fenyegeti a tűzveszély.

Mint fogalmazott, annyira “rohan előre a klímaváltozás, hogy rövid távon nem lehet beavatkozni„. “Szeretnénk, ha lennének mágikus megoldások, de nincsenek”, egy egész országot nem lehet megöntözni.

Többször alakult ki már súlyos a helyzet az erdőtüzek miatt és nem kizárólag Európában, elég 2025 januárjára, Los Angelesre és a Kaliforniában tomboló erdőtüzekre gondolni, és arra, hogy akkor pár óra alatt a legnagyobb influenszerek házai váltak a tűz martalékává, hívta fel a figyelmet a klímakutató. 

A tények makacs dolgok 

A víz fogy, a vízkészletek a Mediterráneumban az átlagosnál is jobban apadnak, ha nagy a hőség, még nagyobb a párolgás, így nő a veszélye annak, hogy tűz pattan ki, ez egy ördögi kör – magyarázta.

A kutató a viszonylag gyors védekező megoldások között említette a tűzbiztos építkezést, köztük passzív házak építését, utalva arra, hogy Kaliforniában szinte kizárólag ezek az épületek maradtak épségben a tűzvész után. Fontos a riasztási rendszer kiépítése is, amivel életeket lehet menteni, de a leégett házakat, erdőket, az elpusztult vagyonokat nem lehet pótolni.

Tettünk már lépéseket, de ez még kevés

A klímakutató a magyarországi jó példák között említette, hogy itthon az áramtermelés 30 százaléka napenergiából származik. Álláspontja szerint ezzel nagyon sokat teszünk a környezetünkért, de még mindig nem eleget.

Egyre többen vásárolnak légkondicionáló berendezéseket, de ezek használata tovább forrósítja a városokat. Lehet, hogy áldozatot kell hoznunk: ha kevesebbet használjuk a légkondit, az rövid távon kellemetlen, de hosszú távon kíméljük a környezetünket, fűzte hozzá.  

Legyen egy busz a háttérkép a Facebookon

Ürge-Vorsatz Diána szerint mi, egyszerű állampolgárok is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen.A légkondi visszafogásán túl nappal tartsunk minden ablakot csukva, éjjel pedig nyitva, nappal kívülről árnyékoljunk. És ha tudunk, ültessünk fákat az ablakok elé, mert a fa hűt és növeli a páratartalmat.

A parkolóhelyeket fák telepítésével árnyékoljuk, repüljünk minél kevesebbet és akkor sem nagy távolságra, utazzunk a környező országokba nyaralni, használjuk a tömegközlekedést, biciklizzünk minél többet, és lehetőség szerint keveset autózzunk, sorolta.  

És ne a tengerparti nyaralás legyen a menő, inkább tegyünk ki egy egyszerű buszos utazást háttérképnek a Facebookra (ezzel arra utalt, hogy inkább a tömegközlekedést használjuk az egyéni helyett). 

Szerinte a táplálkozás is nagyon fontos, fogyasszunk kevesebb húst. Gyűjtsük szelektíven a szemetet, a szürke vizet pedig (ez például egy háztartásban részben a zöldség vagy a gyümölcs megmosásával keletkezik) gyűjtsük össze, és locsoljuk meg vele a növényeinket -  ezzel is csökken az ökológiai lábnyomunk.

Ha ezt a pár tanácsot megfogadjuk, akkor már mi magunk is sokat tettünk a klímaváltozás megállításáért, fejtette ki az IPCC alelnöke.