A szabályok értelmében most a javaslattevő szerepet ellátó Európai Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell előterjesztenie. Ha a Tanács és a Parlament jövő év január 1-jéig nem jut dűlőre a költségvetési kiadások kölcsönösen elfogadható mértékéről és arányairól, akkor az unió a döntés meghozataláig minden egyes hónapban az előző évi költségvetés egy tizenketted részének megfelelő összegből gazdálkodhat.
3,7 helyett 8,1 százalék
A Tanács által elfogadott számok értelmében 2015-ben a tényleges kifizetések 140,55 milliárd eurót tennének ki, ami 3,7 százalékkal magasabb az idei összegnél. A Parlament ezzel szemben 146,42 milliárdot javasolt, ami 8,1 százalékos emelkedés lenne.
A tényleges kifizetések mellett külön előirányzat szól a pénzügyi kötelezettségvállalások mértékéről, amely mindig valamivel magasabb a tényleges kifizetéseknél - csak az a kérdés, hogy mennyivel. A Tanács 2015-re 144,11 milliárd eurós kötelezettségvállalást fogadott el, ami 1 százalékkal több az ideinél. Így a tanácsi elképzelések értelmében 3,6 milliárd euróra csökkenne a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közötti különbség, ami a Tanács szerint kellőképpen javítaná a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát.
A kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közti különbözet azonban már évek óta halmozódik, és már odáig fajult a helyzet, hogy az Európai Bizottság májusban jelezte: a fedezetlen kötelezettségvállalások lavinájának megállítása érdekében legkevesebb 4,7 milliárdot kellene fordítani a legsürgősebb kifizetetlen számlák rendezésére. A Parlament most lényegében azért nem fogadta el a tanácsi álláspontot, mert az ennek a 4,7 milliárdnak csak mintegy a felét biztosította volna.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
