Az aláírt dokumentumban foglaltak szerint a két vállalat fel kívánja tárni a kooperáció lehetőségeit, például az iráni olaj- és gázmezők fejlesztése, a földgáz cseppfolyósítása, csővezetékek építése, valamint a tudományos és műszaki együttműködés terén - írja az MTI.
A dokumentumot kedden online ceremónia keretében a NIOC (National Iranian Oil Company) iráni nemzeti olajtársaság vezérigazgatója és az orosz Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese látta el kézjegyével.
A Shana beszámolója az iráni Kish és North Pars gázmezők, valamint hat olajmező fejlesztését, a South Pars gázmező nyomásfokozását, számos LNG-projekt befejezéség, valamint gáz és kőolajtermékek kereskedelmét, illetve gázszállító csővezetékek építését sorolja fel a memorandum legfontosabb pontjai között.
A NIOC vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a jelentős orosz befektetés az iráni olajiparba a két ország elkötelezettségét bizonyítja a fenntartható energiaellátás biztosítása iránt.
Kedden Teheránban háromoldalú találkozót tartottak Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ebrahim Raiszi iráni elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő részvételével.
Irán rendelkezik a világ egyik legnagyobb gázmezőjével. Az országot az atomprogramja miatt sújtó amerikai szankciók azonban megakadályozzák, hogy Teherán hozzáférjen a kitermeléshez szükséges modern technológiához.
Irán fő bevételi forrása az olaj- és gázexport. A 2015-ös bécsi nukleáris megállapodás után és a szankciók feloldásával az országnak akár napi hárommillió hordónyi olajexportra is megvolt a kapacitása. Miután azonban Donald Trump elnöksége idején Irán ismét szigorú amerikai szankciók hatálya alá került, az exportkapacitás napi egymillió hordó alá csökkent.
A Mol és a Telekom erősödni tudott. 
