A május 28-án, csütörtökön 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.
>> Jelentkezzen most!
A Tisza Párt kormányra kerülve azon kampányígéretét is beváltja, hogy bevezeti a vagyonadót. Amiről Kármán András pénzügyminiszter a május 12-ei parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy az nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír, mivel Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása az EU-ban.
Megtudhattuk azt is, hogy nem lesz effektív teher az érintettek számára, mert az adóhivatal meg tudja állapítani a vagyonadót. Aki az 1 milliárd forintos küszöb fölé kerül, kap adótervezetet, amit az illető módosíthat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig a központi adatbázisokat fogja használni. „Ezzel a lakosság döntő többségének nem lesz feladata” – jelentette ki Kármán.
A vagyonadót sokszor azért kritizálják az elemzők, mert nehéz beszedni. A pénzügyminiszter – akkor még jelöltként – erről azt mondta, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a vagyonadó azokban az országokban volt sikeres, ahol széles volt az adóalap és alacsony az adókulcs, az új Pénzügyminisztérium is erre fog törekedni.
Fotó: Crystal Worldwide
Mindenesetre figyelmeztető, hogy mindössze három európai országban van érvényben teljes körű, azaz a társasági részesedésekre is kiterjedő vagyonadó, Svájcban, Norvégiában és Spanyolországban. A többi európai ország többségében vagy egyáltalán nincs ilyen adónem, vagy csak részleges, specifikus vagyontípusokra (például kizárólag ingatlanokra vagy luxustárgyakra) korlátozódó adókat alkalmaznak.
Meglehet, azért sem annyira elterjedt a vagyonadó Európában, mert az viszonylag csekély súlyt képvisel a költségvetés teljes bevételéből. Svájcban az összes adóbevétel mindössze 4,3, Norvégiában 1,5, Spanyolországban pedig 0,6 százaléka származott a teljes körű vagyonadóból – derül ki az OECD adataiból. De a Niveus szerint a tervezett magyarországi vagyonadóból évente a költségvetésbe befolyó közel 100-150 milliárd forint is csak 0,5 és 0,75 százalékot tehetne ki a teljes adórendszeren belül.
Emellett az új kormány átformálná a bizalmi vagyonkezelés (bvk) szabályait. Ez a konstrukció a fejlett országokban már több száz éve működik, miután kiválóan alkalmas a vagyon családon belüli átadására. Magyarországon csak 2014-ben jelent meg, ám az esetek döntő többségében arra használták, hogy a megszerzett vagyonokat gyakorlatilag egy az egyben megtartsák. Ehhez az állam adómenteséggel járult hozzá, amelyet most a Magyar-kormány megszüntetne, miután az adóelkerülő struktúráknak is hadat üzent. Kérdés, hozzányúlnak-e a bkv-khoz nagyon hasonlóan működő, 2019-ben meghonosított vagyonkezelő alapítványokhoz is.
Továbbá az is sokakat foglalkoztat, vajon milyen hatása lehet a vagyonadónak és a bizalmi vagyonkezelés adómentessége megszüntetésének? Nem kell attól tartani, hogy a támogatandó cél, az átláthatóság és a vagyonok úgymond kifehérítése megvalósításával pont az ellenkezőjét éri el a kormány, vagyis azt, hogy a hazahozott pénzeket azok gazdái ismét külföldre menekítik?
Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Klasszis Klub Live következő adásában a vagyontervezési tanácsokat és szolgáltatásokat (is) nyújtó Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda (CRWW) vezetőjével és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnökével, Magyar Csabával. Akitől szokás szerint természetesen olvasóink, nézőink is kérdezhetnek az egyórás adás során.
Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben május 28-án, csütörtökön 15:30-kor.
>> Jelentkezzen most!
Beszámolóink a Klasszis Klub korábbi rendezvényeiről itt találhatók meg:
Toávbb terjeszkedhet az elektromos autókat gyártó vállalat. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
