Nem mindenki kér a német-francia mentőcsomagból
Olcsó hitelekkel lendítenék fel az európai gazdaságot az osztrák-svéd-dán-holland négyes, amelyek elutasítják a német-francia terveket.
Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német-francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben - írta a dpa német hírügynökség szombaton.
A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A pénz - amelynek összegét nem pontosították - az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenállóképességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani.
A négy ország megerősítette: ellenzi a német-francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna. Németország és Franciaország hétfőn egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását ajánlotta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A német-francia felvetés szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe - úgynevezett többéves pénzügyi keretébe - ágyazva működtetnék.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok és ágazatok kapnák a legtöbb támogatást, amelyet esetenként vissza sem kellene fizetniük. A terv megvalósításához mind a 27 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges.
Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan bírálta a francia-német felvetést.
"Időbeni korlátozást követelünk, hogy valóban korona-gyorssegélyről legyen szó, ne pedig a hátsó ajtón besurranó adósságunióról" - mondta Kurz a német közszolgálati rádiónak szombaton.
Az Európai Bizottság feladata az, hogy egy mindenkinek megfelelő modellt alkosson a javaslatokból. A bizottság május 27-én ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszak újratervezett verzióját, amely magában foglalja majd a koronavírus-járvány miatt mélyrepülésbe került gazdaság beindítására vonatkozó terveket.
