Míg tegnap és pénteken az amerikai kínai ellentétek kiéleződése húzta le elsősorban a tőzsdéket, ma jobb kedvre derült a befektetők többsége. Elsősorban azzal foglalkoznak, melyik ország mikor, mennyire lazítja a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokat. Kalifornia például, amely az elsők között vezetett be korlátozásokat, pénteken kezd lazítani. Spanyolországban ez tegnap történt meg, a britek pedig vasárnap döntenek a kérdésben.
Kínával kapcsolatban is enyhült a feszültség. Matthew Pottinger nemzetbiztonsági tanácsadó, tulajdonképpen saját fenyegetőző elnökét cáfolva, hétfőn azt mondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem készül Kína ellen büntető intézkedésekkel a járvány miatt.
A hétvégén ugyanis Donald Trump elnök kereskedelmi szankciókat helyezett kilátásba Kínával szemben amiatt, mert az állítólag felelős a járvány elterjedéséért. Ha újabb kereskedelmi háború alakulna ki a két nagyhatalom között, az még tovább csökkentené az amúgy is sok sebből vérző globális növekedést.
A BUX-ot is az olaj és a bank viszi
Az európai részvényindexek jellemzően egy százalék körüli mértékben emelkednek. Kivétel a bécsi mutató, amely 2,4 százalékkal ugrott meg, és a varsói, ahol negyed százalékos gyengülés látunk. Az amerikai határidős indexek is pár ezrelékes pluszban vannak.
Itthon a BUX index 1,3 százalékos plusszal jónak számít Európán belül. Nem is csoda, hiszen a ma keresett bankszektor és olajszektor teszi ki a mutatónk nagyobb részét. Az OTP 1,8, a Mol 12,6, a Telekom 1,6 százalékkal megy fel kevéssel 11 urán. A Richter árfolyama kis mértékben csökken. A forintra sem lehet panasz, az euró ára másfél forinttal, 251 forint 80 fillérre süllyedt.
További és frissebb árfolyamok itt láthatók
A vállalati hírek közül kiemelkedik a BNP Paribas első negyedéves eredménye. Ez egészen válságállónak bizonyult még a leírások, tartalékképzés után is. Nemcsak ez a részvény emelkedett négy százalékkal, hanem az európai bankszektor egészére is jó hatással volt. Három-négy százalékkal drágult például a Raiffeisen Bank, az Erste Group bank és a Barclay’s részvények árfolyama is.
Aminek nagy napja van még, az az olajszektor. Az amerikai típusú WTI kilenc százalékkal 22 dollár fölé ugrott, állítólag azon várakozások hatására, hogy a kijárási korlátozások lazítása az olaj iránti keresletet is növelni fogja. Az északi-tengeri Brent is hét százalékkal emelkedik, ezzel 29 dollár fölé ért. A legtöbb nagyobb olajipari vállalat részvénye is szépen drágul, négy-hat százalékkal. A spanyol Repsolnak egy jó gyorsjelentés is segített, hat százalékkal ugrott.
Megvolt az olajtető?
Azért vannak pesszimista hangok is. Az Oilprice.com például azt írja iparági szakértőkre hivatkozva, hogy több mint egy évig is tarthat az olajkereslet visszatérése a 2019-es szintre. Vagyis százmillió hordó napi fogyasztás fölé. Sőt, a pesszimistábbak felteszik a kérdést, hogy visszatér-e oda valaha is az olajpiac.
Az egyik ilyen szakember nem más mint a Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden, aki azt mondja, ez a bizonytalanság válsága. Egyszerűen nem tudjuk, mi következik ezután. Az is lehet, hogy az olajárak visszatérnek ugyan egy felsőbb szintre, de csak jóval alacsonyabb fogyasztás mellett. Lehetséges, hogy elértük az olajfelhasználás mindenkori csúcsát és innét már csak lefelé megy a görbe.
A Shell egyébként a második világháború óta először csökkentette az osztalékát. Egy friss hír szerint viszont a francia székhelyű Total csökkenő eredménye ellenére szinten tartja 66 centes kifizetését.
Az International Energy Agency (IEA) május elején úgy becsülte, hogy a globális kereslet az idén napi 9,3 millió hordóval csökken átlagosan az előző évhez képest. A második negyedévben azonban a zsugorodás napi 23 millió lesz, és a második félévben csak lassú, fokozatos javulás várható. Az év eleje előtt biztosan nem fog a tavalyi szintre visszatérni a kereslet.
Megmentik a SAS-t, rövidített munkaidőben
A SAS skandináv légitársaság 3,3 millió svéd korona, azaz mintegy 310 millió eurós hitelt kapott, ami lehetővé teszi a túlélését. Emellett norvég állami garanciás forrásokról is tárgyal.
Németországban a légi közlekedésben, az utazási irodáknál, az utazásszervezőknél az alkalmazottak átlagosan 90 százalékát rövidített munkaidőre jelentették át – írta az N-Tv.de. Sőt, 97-98 százalék ennek aránya a ruházati cikkek gyártóinál, és 80 százalék felett van a kreatív, művészi és szórakoztatóipari cégeknél, a sportlétesítményeknél, fürdőknél és szabadidős parkoknál is.
Merkel autócsúcsot tart
Németországban jelenleg társadalmi vita folyik arról, járjon-e támogatás az új autók vásárlására, egy úgynevezett vásárlási prémium. Ha igen, akkor milyen vagy mekkora. Éppen tegnap számoltunk be arról, hogy a német autóiparból mennyire rossz hírek érkeztek. A szakma szervezetei és a kormány rövidesen “autócsúcsot” tartanak a helyzet megvitatására, persze videó-konferencián keresztül.
A gazdaság nem úgy halad, ahogy illene.
