A kormányszóvivő és a Honvédelmi Minisztérium (HM) is cáfolta azt a sajtóhírt, hogy Magyarország fegyvereket adott volna el Grúziának. A Právo című prágai baloldali lap szerdán orosz forrásokra hivatkozva azt írta, Magyarország 66 páncélozott szállítójárművet szállított a grúz hadseregnek.

Magyarország nem adott el fegyvereket Grúziának - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI érdeklődésére. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője azt mondta, a Magyar Köztársaság sem nem adott el, sem nem adott át fegyvereket Grúziának. Hozzátette: fegyverdonáció csak a NATO felhívására, azaz szövetségesi kereteken belül képzelhető el.

A cseh lap szerint az utóbbi két évben Csehország volt az, amely a legtöbb tankot, ágyút és rakétavetőt szállította Grúziába. A második legnagyobb fegyverszállító e forrás szerint Ukrajna volt. Nagyobb mennyiségű eszközt ezen országokon kívül még az Egyesült Államok, Bulgária, Görögország, Izrael és Bosznia szállított Grúziába.


Moszkva csak feltételekkel vonul ki

Az orosz csapatok addig nem hagyják el Grúziát, amíg a grúz katonák vissza nem térnek laktanyáikba - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában.

"Miután a grúz katonákat már visszahívták laktanyáikba, az erősítésként küldött orosz csapatok is visszatérnek Oroszország területére. A Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartók továbbra is a térségben maradnak" - mondta a miniszter.

Oroszország ahhoz is ragaszkodik, hogy nemzetközi szinten vizsgálják felül a szakadár Dél-Oszétia és Abházia státusát. "A területek pontos státusáról nincs szó a Franciaország által előterjesztett rendezési tervben, márpedig a Dél-Oszétia és Abházia biztonságával kapcsolatos tárgyalásokhoz elengedhetetlen a szóban forgó területek jogállásának tisztázása" - hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

A szakadár területek jövőbeli státusáról folytatandó nemzetközi tárgyalásokra történő utalásokat Tbiliszi kérésére vették ki annak az elvi megállapodásnak a szövegéből, amelyet Oroszország és Grúzia kedd este Franciaország közvetítésével kölcsönösen elfogadott. Lavrov szerint Moszkva azért egyezett bele a Tbiliszi által javasolt módosításokba, mert azok "a lényegen nem változtattak".

A külügyminiszter arról is beszélt újságírók előtt, hogy erősíteni kellene a nemzetközi megbízottak szerepét Dél-Oszétiában és Abháziában, és tevékenységi körüket inkább a Grúzia részéről várható esetleges provokációk megfigyelésére kellene összpontosítani.


Mit sem ér a tűzszünet?

Grúz állítás szerint a tűzszünet ellenére szerdán folytatódtak az orosz csapatmozgások Grúzia területén, amit az orosz békefenntartó erők vezérkara azonnal cáfolt.

Mihail Szaakasvili grúz elnök a tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot. "Az orosz megszálló erők továbbra is folytatják csapatmozgásaikat Grúzia területén, a tűzszünet ellenére" - mondta Tbilisziben tartott sajtóértekezletén.

Előzőleg a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára a televízióban bejelentette, hogy mintegy ötven harckocsi és páncélozott harcjármű vonult be a szakadár Dél-Oszétia köztársaság közelében fekvő Gori grúz városba, de épületeket nem foglaltak el az orosz katonák.

"Sem orosz békefenntartók, sem logisztikai egységek nincsenek Goriban" - közölte az orosz békefenntartók vezérkara. Egy grúz illetékes szintén úgy nyilatkozott, hogy "az oroszok elhagyták Poti (kikötőt), sem további csapatmozgások, sem bombázások nem voltak keddről szerdára virradóra".

A grúz külügyminiszter egy francia lapnak adott nyilatkozatában megvádolta Moszkvát, hogy tönkre akarja tenni a grúz demokráciát, és meg akarja akadályozni Grúzia csatlakozását a NATO-hoz. Grúziának szüksége van a nemzetközi közösség segítségére, hogy megóvja területi integritását - mondta Eka Tkeselasvili a Le Figarónak.

Moszkva nem törekszik arra, hogy elfoglalja Grúziát, vagy megszállás alatt tartsa az ország bármely részét - írta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Financial Times című brit napilap szerdai számában, ismételten hangsúlyozva, hogy Oroszország tiszteletben tartja Grúzia szuverenitását. "Teljes képtelenségnek" nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint az orosz katonai akciónak Dél-Oszétiában az lehetett a célja, hogy megdöntsék a grúz kormányt.

Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak 
Beleroppan Grúzia a harcokba
Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot 
Elvérzik a rubel a bombáktól
Bush leszólta Putyin háborúját

MTI