Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az emberek többsége a roma és nem roma lakosság közötti viszony további romlásától tart, és nem látja azt a politikai erőt, amely kezelni tudná ezt a problémát
A Szonda Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek többsége a roma és nem roma lakosság közötti viszony további romlásától tart, és nem látja azt a politikai erőt, amely kezelni tudná ezt a problémát; a közvélemény-kutató cég elemzése a FN.hu-n jelent meg.
Sajóbábonyban november 15-én, a Jobbik lakossági fórumának másnapján összetűzésbe kerültek helyi lakosok és a magukat a - bíróság által jogerősen feloszlatott - Magyar Gárda tagjainak valló emberek.
A 800 ember telefonos megkérdezésén alapuló kutatásból kiderült, hogy a lakosság fele (51 százaléka) pesszimista, úgy látja, hogy a romák és a nem romák viszonya romlani fog a következő időszakban. Javulásra mindössze 6 százalékuk számít. Tízből három megkérdezett a jelenlegi helyzet fennmaradásával számol, 13 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A pártpreferenciákat vizsgálva a Jobbik-szavazók háromnegyede (76 százaléka) látja úgy, hogy a konfliktus elmérgesedik, a Fidesz-szavazók körében 52 százalék, a szocialista szimpatizánsok között 43 százalék ez az arány. Bár az MSZP-szavazók másoknál optimistábbak, közülük is csak 15 százalék bízik abban, hogy javulni fog a roma és nem roma lakosság viszonya.
A Jobbik-szavazók után legnagyobb, 60 százalékot meghaladó arányban a 30 évesnél fiatalabbak, illetve a tanulók, valamint a munkanélküliek gondolják, hogy romlani fog a helyzet - igaz, éppen ezekben a lakossági csoportokban legnagyobb a radikális párt támogatottsága.
Az elemzés szerint a probléma érzékelt súlyosságát és a megoldhatóságával kapcsolatos lakossági kételkedést mutatja, hogy a válaszadók fele, 49 százaléka nem tudott, további 7 százalékuk pedig nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy a jelenleg a parlamentbe jutásra legesélyesebb három párt közül melyik tudná leginkább kezelni a roma és nem roma lakosság közötti konfliktusokat.
A vezető ellenzéki pártot, a Fideszt 28 százaléknyian tartják a legalkalmasabbnak a feladatra, míg az MSZP-ről és a Jobbikról 8-8 százaléknyian nyilatkoztak így. Ez az eredmény többé-kevésbé leképezi a politikai erőviszonyokat, mivel a válaszadók harmada vallotta magát Fidesz-szavazónak, és az MSZP jelenleg 10, a Jobbik pedig 9 százalékon áll.
Bár a nagyobb pártok szavazói természetesen saját pártjukat tartják leginkább alkalmasnak a roma és nem roma lakosság közötti viszályok kezelésére is, a bizalom mértéke eltérő. Legnagyobb, 65 százalékos arányban a Fidesz szavazói tekintik saját pártjukat a megoldás zálogának. Az MSZP- és a Jobbik-tábor hasonlóan vélekedik választott pártjáról: a szocialista szimpatizánsok 53, a Jobbik-szavazók 54 százaléka állította, hogy saját pártjára kellene bízni a probléma kezelését. Sajátos módon azonban a Jobbik-szavazók 18 százaléka inkább a Fideszt látja alkalmasnak az etnikai konfliktusok megoldására, míg a Fidesz és az MSZP szimpatizánsai saját párjuk helyett más pártról legfeljebb 6 százalékban tételezik fel ezt.
A közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy a sajóbábonyi események valószínűleg nem befolyásolják a Jobbik támogatottságát, de ha mégis, akkor inkább növelik azt. A megkérdezettek majdnem harmada (31 százaléka) szerint az eseményeknek nem lesz hatásuk a Jobbik támogatottságára, de gyakorlatilag ugyanennyien (30 százalék) vannak azok is, akik nem vállalkoztak a következmények értékelésére. Akik arra számítanak, hogy a Sajóbábonyban történtek befolyásolják a Jobbik támogatottságát, azok többsége szerint az incidens következményei kedvezőek a párt számára, növekedni fog a szavazótábora.
A megkérdezettek pártpreferenciája jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy mit gondolnak az események következményeiről, de minden választói csoportban többen vannak azok, akik szerint a Jobbik tábora ezek hatására növekedni fog, mint azok, akik szerint kisebb lesz.
Legnagyobb, 65 százalékos arányban a jobbikos szavazók bíznak abban, hogy ez a konfliktus pártjuk malmára hajtja a vizet. Ellenkező irányú változást leginkább a szocialista szimpatizánsok (18 százalék) vizionálnak. A Fidesz-szavazók másoknál kisebb jelentőséget tulajdonítanak az eseményeknek: négytizedük szerint ezek nem befolyásolják a Jobbik támogatottságát. De ha mégis, akkor ők is jóval inkább valószínűsítik a Jobbik megerősödését (25 százalék), mint gyengülését (10 százalék).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyarországnak nem egyszerűen több exportra, hanem több saját piacot építő és birtokló magyar vállalatra van szüksége – ez az egyik fő megállapítása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatcsomagnak, amely Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter asztaláig is eljuthat. A szövetség szerint a magyar gazdaság korábban évtizedekig sikeresen működő modelljei mára teljesen kifulladtak, így új utakat kell találni a GDP felpörgetéséhez.
A magyar fizetőeszköz a múlt héten nagyot erősödött, hiszen az első napokban még a 370-es szint körül járt az euróval szemben, pénteken pedig 361-es kurzust is láthattunk. A háttérben a jegybanki politika változásáról szóló hírek állnak, de a következő hónapokban még többtényezős lesz ez az egyenlet.
3,67 milliárd forint kommunikációra, 110 milliós drónshow, 160 milliós dokumentumfilm – hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Miniszterelnökség a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti kommunikációs költései miatt.
Az élelmiszerárak évtizedek óta nem látott mértékű csökkenése segítette, a szolgáltatások viszont emelték az inflációt augusztusban. Ami összességében éves alapon enyhén, 1,3 százalékra gyorsult. Havi alapon pedig a 0,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg augusztusban az előző év azonos hónapi értéket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 1,2 százalékos volt a drágulás mértéke, ami akkor közel 10 éves mélypontnak számított.
.jpg)
Az emberek többsége a roma és nem roma lakosság közötti viszony további romlásától tart, és nem látja azt a politikai erőt, amely kezelni tudná ezt a problémát .jpg)
.jpg)
Bukarest szerint rémhír terjed. 
