2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik - áll a fejlesztési miniszter által készített és háttérszámításokkal megerősített előterjesztésben. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent a Diákhitel 2, amit a kormány alapvetően azért vezetett be, hogy az állami keretszámok erőteljes szűkítése után az egyetemre, főiskolákra jelentkezőknek forrást biztosítson - írja az FN.hu.
|
| Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint a források adottak a Diákhitel 2-höz |
| A Diákhitel Központ 15 órára hirtelen sajtótájékoztatót hívott össze. |
A tanulmány felhívja rá a figyelmet, hogy az alacsony kamat miatt a hitelt az is felveheti, aki amúgy nincs rá szorulva. A lehetséges hitelfelvevők körét az állam nem szűkítheti, mivel Magyarország uniós tag, akár külföldi hallgatók is igényelhetnék a Diákhitel 2-t. Ez azt jelenti, hogy az egyetemisták ilyen módon úgy nyerészkedhetnének az olcsó hitelen, hogy annak terheit az államkassza nyögi. A hitel kamatterhe ugyanis 2%, ennél azért sok befektetés többet hoz, akár már egy éves lekötéssel is jól járhatunk. A Diákhitel 2-öt ugyan az intézmények kapják (nem úgy, mint a 8%-os kamattal járó Diákhitelt), de a tandíjra félretett pénzt befektetve bárki kereshet azon, hogy beiratkozik egy egyetemre.
A háttérszámítások szerint nagyjából 2020-ig ugyan még több megtakarítás ered a felsőoktatás átalakításából, vagyis a keretszámok és így a finanszírozás visszavágásából, mint amennyit a Diákhitel 2 elvisz, csakhogy 9 év múlva a mérleg átbillen és az akciós hitel nagyobb teher lesz, mint amennyit az államilag támogatott helyek visszavágásával most nyer az állam.
A kormány tervei szerint szeptembertől él az új finanszírozási rendszer, a Diákhitel Központ szerint a források ehhez biztosítottak. A diákhitelezés eddigi sikeres modelljében az Európai Beruházási Bank óriási szerepet vállalt. A Diákhitel 2-ben azonban - legalább is a miniszteri előterjesztés tanúsága szerint - már korántsem biztos, hogy részt vennének.
A jelentés szerint idén az első három negyedévben a normalizált adózás utáni eredmény 1 százalékkal nőtt. 
