Németországban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.
A statisztikai hivatal módszertana szerint egy ember akkor számít migrációs hátterűnek Németországban, ha ő, vagy legalább az egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva.
Tavaly év végén 22,3 millió ember, a lakosság 27,2 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ez 2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 21,9 millióhoz képest.
A migrációs hátterű lakosság többsége - 11,8 millió ember, 53 százalék - német állampolgár, és 54 százalékos részarányt jelentő 11,8 millió fővel ugyancsak többségben vannak azok, akik születésüktől kezdve Németország állampolgárai.
A migrációs hátterű lakosság túlnyomó többsége európai gyökerű - áll a Destatis kimutatásában, amely szerint a csoportba tartozó emberek csaknem kétharmada, 62 százaléka, valamely európai országból érkezett bevándorló vagy európai bevándorló leszármazottja.
A származási országok listáját Törökország vezeti, onnan származik a migrációs hátterűek 12 százaléka. A második Lengyelország 10 százalékos részaránnyal, a harmadik Oroszország 6 százalékkal.
A migrációs hátterű lakosság nagyjából egyharmada - 32 százaléka, 7,2 millió ember - kizárólag németül beszél otthon, családi körben, további 14 százalék - 3,1 millió fő - pedig elsősorban a németet használja otthon. Így a német nyelvhez különösen erősen ragaszkodók alkotják a migrációs hátterű emberek legnagyobb csoportját, 47 százalékát.
A német után a leggyakrabban használt nyelv a török, amely a migrációs hátterű emberek 8 százalékánál az első számú nyelv. Utána az orosz következik 7 százalékos részaránnyal, majd az arab 5 százalékkal.
A Destatis az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban kiemelte, hogy tavaly év végén csupán 1 százalékot tettek ki Ukrajnából származó emberek a migrációs hátterűek csoportjában. Ez a 308 ezer fős közösség azonban az orosz támadás elől menekülő emberek tömeges beáramlása révén jelentősen növekedhet - áll a jelentésben.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1895,42 pontos, 1,32 százalékos csökkenéssel, 141 691,73 ponton zárt kedden. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
