A jövőben kiemelt nemzetgazdasági érdek lesz, hogy ki üzemeltetheti Magyarországon a kaszinókat - derül ki a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatból, amely például a koncessziós törvényt, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt is alaposan módosítja. A kiemelt nemzetgazdasági érdek fennállásáról természetesen a kormány dönt rendeleti úton. Az indoklás szerint azért kiemelt nemzetgazdasági érdek a kaszinók működése, mert fontos, hogy több évre előre tervezhető legyen a kaszinók koncesszióba adásából befolyó költségvetési bevétel.
Ez elég gyenge érv, mert például a 2021-es költségvetési törvényjavaslat szerint egy budapesti II. kategóriájú játékkaszinó esetében 441 millió forint, egy vidéki kaszinó esetében pedig csak 63 millió forint az éves koncessziós díj. Lapunk írt arról, hogy idén tavasszal Garancsi István lett Budapest kaszinókirálya, hiszen mind az öt fővárosi kaszinót az ő cége üzemeltetheti. Az öt kaszinó után összesen 2,2 milliárd forint koncessziós díjat kellene fizetnie, de ez levonható a játékadóból. Vagyis nagyon kedvezményesen adóznak a kaszinók, az innen befolyó költségvetési bevételek szinte nem is látszanak a büdzsében.
A hosszú lejáratú állami kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges központi költségvetési fedezet folyamatos rendelkezésre állása kiemelt nemzetgazdasági érdek, mely forrás biztosításának egyik eleme a szerencsejáték-szervezés koncesszióba adásából befolyó költségvetési bevétel - szól a törvényjavaslat indoklása.
Tehát azzal érvel a kormány, hogy azért kell kiemelt nemzetgazdasági érdekké minősíteni a kaszinók működését, hogy az innen származó minimális bevételek fedezzék a hosszú lejáratú állami kiadásokat. A törvényjavaslatot átnézve azonban inkább arról van szó, hogy a kormány a jövőben még inkább meg akarja könnyíteni azoknak a kiválasztottaknak a dolgát, akik megkapják a kormánytól a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogát.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter kiemelt nemzetgazdasági érdekből ajánlattételi eljárást folytathasson le, koncessziós pályázatot írhasson ki olyan esetben, amikor az adott szerencsejáték-szervező tevékenységre korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele már eltelt, biztosítva ezzel a koncesszióba adásból eredő folyamatos költségvetési bevétel meglétét.
Tehát már akkor elkezdődik az új kaszinótulajdonos kiválasztása, amikor az előző koncessziós szerződés időtartamának még csak a fele telt el. A koncessziót 10 évre adják, tehát 5 év után már az éppen aktuális kaszinós tudhatja, hogy a kormány a jövőben inkább másnak szánja a nyerőgépeket. Például Szima Gábor üzletemberhez a debreceni és nyíregyházi kaszinó tartozik, engedélyük 2024-ben lejár, tehát ott már eltelt a koncessziós időtartam fele.
Az eddigi törvény úgy szólt, hogy Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést. Most egy kicsit részletezi a törvényjavaslat, hogy miként néz ki ez az ajánlattételi eljárás, amikor a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlatot tehet a kormánynak a kaszinókra.
- Több érvényes ajánlat esetén az ágazati miniszter azzal a megbízható szerencsejáték-szervezővel köti meg a koncessziós szerződést, aki a legmagasabb összegű koncessziós díj megfizetését vállalja.
- Több azonos összegű koncessziós díjfizetésre vonatkozó érvényes ajánlat esetében az ágazati miniszter a korábban érvényes ajánlatot tevő megbízható szerencsejáték-szervezővel köti meg a koncessziós szerződést.
- Ha az ajánlattételi eljárás során nem a korábbi koncesszió jogosultja tette a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot, de vállalja, hogy az ajánlattételi eljárásban tett legmagasabb összegű érvényes ajánlatnál is magasabb összegű éves koncessziós díjat fizet, abban az esetben az ágazati miniszter a volt jogosulttal köti meg a koncessziós szerződést.
A kérdés persze az, hogy ki a megbízható szerencsejáték-szervező, aki ajánlatot tehet. Eddig az volt a feltétel, hogy nem lehett 500 ezer forintot meghaladó adótartozása és legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon. Ez a jövőben változni fog. Az a megbízható a kormány szerint, akinek
- egyik bankszámláján sem volt 10 millió forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről
- és legalább 5 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezést.
Tehát egy elég nagyot lazítottak a feltételeken. Attól még megbízható lesz valaki a kormány szerint, hogy mondjuk 9 millió forintos köztartozása van. A rutin sem lesz fontos, elég az öt éves gyakorlat. A a törvényjavaslatba mellesleg azt is beleírták, hogy az eddigi gyakorlattal szemben egy embernek nem legfeljebb 5, hanem legfeljebb 7 kaszinója is lehet.
Az öt kaszinós szabályhoz eddig tartották is magukat a piac szereplői: a tavaly januárban elhunyt Andy Vajnának is csak 5 kaszinója volt, ellenben Andy Vajna örökösei helyett Garancsi István lett az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló LVC Diamond Kft. új főtulajdonosa április végétől, így a MOL Fehérvár FC nevű focicsapatot is birtokló milliárdos üzletember összességében 6 kaszinóban is otthonosan mozoghat, hiszen egy másik cégével a soproni kaszinóban is érdekelt.
Valamint új kaszinó is nyílhat a Dunántúlon: eddig a törvény úgy szólt, hogy Nyugat-Magyarországon három kaszinó lehet (Győr, Pécs, Sopron), a jövőben azonban már négy kaszinó lehet ezen a területen, vagyis valamelyik dunántúli város hamarosan egy új kaszinóval gazdagodhat. Korábban nagy harc volt a Balatonnál, ugyanis Hévíz, Balatonfüred és Siófok is bejelentkezett a kormánynál, hogy szívesen látna egy kaszinót, de akkor még más városokra esett a választás. Ha esetleg ezt is Garancsi István nyithatná meg, akkor éppen meglehet a 7 kaszinó is.
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
