Lasszóval kell fogni
Újabb jele annak, hogy a monetáris politika számára 7 évvel ezelőtt megállt az idő. Akkor volt a rettegett válság, most viszont úgy pörög néhány gazdasági ág, köztük az építőipar, mint a válság előtti nagy felfutásban. Hogy nálunk munkaerőhiány van, az logikus annak fényében, hogy 2011-ben megnyílt a többszörös fizetést kínáló országok munkaerőpiaca, és ott is megszűnt a munkanélküliség. Na de hogy Amerikában, a magas bérek hazájában lasszóval kelljen embert fogni?
Az amerikai házépítők szövetsége szerint 200 ezer betöltetlen állás van az iparágban. Ez két év alatt 80 százalékos növekedés, az újonnan létrejövő építőipari állások száma pedig 2007 óta a legmagasabb a Reuters adatai szerint. A trend ráadásul folyamatosan erősödik, hisz a kereslet növekszik. Miért is ne növekedne, amikor a példátlanul alacsony, 0 közeli kamatok miatt a pénz helyét keresi többek között az ingatlanpiacon, ugyanakkor a bérek is szépen nőnek és gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, tehát vásárlóerő is van bőven.
Visszahatások
A munkaerőhiány annyiban is károsan hat vissza, hogy az építkezések üteme nem tud lépést tartani a kereslettel, így nem mutatkozhat teljes egészében a keresletből fakadó gazdaságnövekedés, a számok pedig így megtéveszthetik a jegybanki elemzőket. Ugyanakkor van egy másik hatás is, ami kilövi az alacsony kamat áldásos szerepét: a munkaerő-hiány miatt emelni kell a fizetéseket, drágulnak az új lakások, így az első otthonukat vásárlók kiszorulnak a piacról, hiába az olcsó hitel. Ebben az esetben jól látszik, hogy a túlzottan alacsony kamat több kárt okoz, mint amennyi haszna van.
Magas bérek
Az építési költségek egy családi ház szintjén 13,7 százalékkal magasabbak, mint 9 éve, ugyanakkor az építés és az értékesítés együttes költsége alig magasabb, mint akkor, miután az erős kereslet miatt most lényegében nem is kell az értékesítésre költeni, a vevők tolonganak. A munkásokat pedig nem csak toborozni nehéz, de megtartani is: sokszor azonnali fizetésemeléssel kell őket lebeszélni arról, hogy átmenjenek a konkurenciához.
Az egyszerűbb munkafolyamatokhoz már 4 hetes betanítással is felvesznek szakképesítés nélküli dolgozókat, és rögtön 16 dolláros órabért kapnak (az országos minimálbér 7,30 körül van, a leggazdagabb városok tervezik a 15 dolláros minimálbér bevezetését évek múlva). Ha maradnak az iparágban, az ígéretek szerint 5 év után már évi 80 ezer dollár is lehet a fizetésük, és nem kell diákhitelt törleszteni, mint a hasonló jövedelemmel rendelkező frissen egyetemet végzett társaiknak.
Rossz emlékek
A régi munkások ugyanakkor ódzkodnak visszatérni. Azt mondják, attól félnek, hogy az iparág megint falnak ütközik, mint 2008-ban, és akkor hirtelen ugrik a jól fizető állás. Nehéz őket meggyőzni, hogy most koránt sincs akkor lufi az iparágban, pontosabban nem rossz hitelekre épül a kereslet, hanem valódi pénz áramlik az ingatlanpiacra. Persze lassulás nyilván lesz, de nehéz elképzelni, hogy egy ilyen munkaerő hiányos piacon a jól képzetteknek ne akadna munka a következő évtizedben.
Kedvezőnek értékelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeit. 
