A háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg. A márciusi, vártnál mérsékeltebb infláció után a jóval magasabb áprilisi áremelkedés általános meglepetést okozott az elemzők körében – írja az MTI.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában hangsúlyozta: a háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg. Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetésre viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus emelkedésről számolt be. Az 1,6 százalékos havi áremelkedéshez hasonló dinamika legutóbb a 2012-es áfaemelés idején volt.
Erősödő nyomás
Az áremelkedés rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás következménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború geopolitikai és világpiaci következményei generálnak.
A következő hónapokban Virovácz Péter várakozásai szerint tovább erősödik az infláció, hamarosan már a fő inflációs mutató is eléri a kétszámjegyű értéket. Még az árstop intézkedések fenntartása esetén is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az infláció valamikor a harmadik negyedévben. Az év egészét tekintve így várhatóan már kétszámjegyű lehet az átlagos mutató.
Az elemző szerint könnyen lehet, hogy már a májusi kamatemelés során magasabb tempóra vált a jegybank, és az eddigi 30 bázispont helyett legalább 50, de akár 75 bázispontos emelést hajt végre az irányadó egyhetes betéti kamaton.
Kijózanító adat
Kijózanító adatnak minősítette az áprilisi inflációs mutatót Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Ahogy a márciusi adatok elmaradtak a várakozásoktól, a mostaniak masszívan meghaladták azokat - tette hozzá. A háború inflációs kihatásai és a forint sérülékenysége miatt jelentkező árnyomás inkább a negyedik hónapban érvényesült.
A munkaerőpiac továbbra is szűkül, ami masszív bérnyomást eredményez. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett fiskális expanzió is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé.
A kilátásokat illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, amelyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi. Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése. A szakértő szerint az átfogó mutató jövő év végén térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének az élelmiszerárak és a tartós cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta a meglepetést.
A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül szerinte elérhetné a 14-15 százalékot. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Magyar Bankholding az idei inflációs várakozását 9 százalék közelébe emeli, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz - hangsúlyozta a szakértő. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent - tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is előre bocsátotta, hogy az éves áremelkedés áprilisi mértéke bőven meghaladta a 9 százalék körüli piaci várakozásokat. A maginfláció még gyorsabb ütemben nőtt - emelte ki.
A magas energia- és nyersanyagárak továbbra is felfelé húzzák az iparcikkek árát, és a szolgáltatásoknál is az előző évekhez képest gyorsabb az áremelkedés üteme. Az inflációs nyomást okozó folyamatok továbbra is fennállnak, vagyis az ellátási láncokban kialakult problémák, magas nyers- és energiaárak, illetve az Ukrajnában zajló háború a jövőben is felfelé húzzák az árakat - fogalmazott a szakember.
A K&H Bank szakembere szerint az idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani. 2023-ban már lassulás várható, ennek eredményeként 5 százalékos szint közelébe csökkenhet az éves átlagos áremelkedés üteme, vagyis 2023 végéig sem éri el a jegybank a 3 százalékos inflációs célját.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
