Nem oldotta meg az Egyesült Államok hosszú távú államháztartási problémáit a "költségvetési szakadék" elkerüléséről szerdára virradóra létrejött kongresszusi megállapodás, és kétséges, hogy az amerikai politika jelenlegi állapotában egyáltalán képes-e fenntartható pályára állítani a közfinanszírozási rendszert - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. Egyes elemzői előrejelzések szerint várható az Egyesült Államok újbóli leminősítése.
|
| Obama újraválasztását követően, győzelmi beszéde előtt |
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szakelemzői szerint bár az egyezség "a semminél jobb", nem tartalmaz azonban intézkedéseket az államadósság-limit újból esedékessé váló emelésére, és a megállapodás a költségvetési kiadások tervezett radikális csökkentésének mindössze kéthavi halasztását jelenti.
A ház szerint tekintettel az elmúlt napok tárgyalásainak "dühödt" jellegére, nagyon is lehetséges ismét egy olyan patthelyzet kialakulása a kiadáscsökkentések és az államadósság-plafon ügyében, amely február végére vagy március elejére a szövetségi kormány megbénulását eredményezi.
A Capital Economics jelenleg mindössze 1,5 százalékos éves szintű növekedésre számít az idei első negyedévben az amerikai gazdaságban.
A cég londoni elemzői szerint mivel kevés esélye van a középtávú amerikai költségvetési problémák érdemi kezelésének, az idén az Egyesült Államok szuverén adósosztályzatainak további leminősítése valószínűsíthető.
Az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's már 2011 augusztusában megvonta az Egyesült Államoktól az elit "AAA" államadós-osztályzatot, először azóta, hogy a szuverén amerikai adósságra ezt a besorolását 1941-ben megadta.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - és az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakelemzőinek egybehangzó szerdai értékelései szerint is gyakorlatilag annyi történt, hogy az amerikai törvényhozás két hónappal kitolta a döntést a szövetségi költségvetés kiadási megszorításairól.
Csak halogatják a megoldást
A CEBR elemzői szerint az Egyesült Államok döntéshozói továbbra is csak halogatják a nehéz gazdaságpolitikai döntéseket, így márciustól újabb politikai patthelyzet kialakulása fenyeget. A ház szerint emiatt 2013 is olyan év lesz, amelyben az euróövezet "veszélyes" állapota mellett az amerikai költségvetési problémák okoznak jelentős gazdasági bizonytalanságokat Nyugaton.
A Commerzbank szakelemzői is azt jósolták, hogy a most elért kompromisszum ellenére "folytatódik a nagy politikai dráma", mivel két hónapon belül elölről kezdődik a politikai vita az automatikus kiadáscsökkentésekről és az államadósság-limit emeléséről. A ház szerint a legutóbbi időszak tapasztalatai alapján aligha várható, hogy a hátralévő időt a döntéshozók hatékonyabban használják ki, mint eddig, mivel az amerikai politikai rendszer képtelennek tűnik arra, hogy ne az utolsó pillanatban jusson egyezségre az ilyen jellegű ügyekben.
A független jegybankból kell kiindulni
A széleskörű szakmai és társadalmi konszenzus az, hogy a jegybankok monetáris politikáját el kell választani a politikai rendszertől, mert a pénzügypolitika csak így lehet működőképes, és ennek eredményeként a nyugati demokráciák központi bankjai általában függetlenek.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a nagy horderejű költségvetés-politikai kérdések eldöntését sem kellene politikai pártokra bízni, hiszen az euróövezeti adósságválság és az amerikai költségvetési politika legutóbbi tapasztalatai "egyértelműen okot adnak a kételkedésre" azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus döntéshozatali folyamat képes-e fenntartható költségvetési politika kialakítására - fejtegették szerdai londoni elemzésükben a Commerzbank szakértői.
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
