A németek akarták befogadni a migránsokat, nem a magyarok, Magyarország azzal teszi a dolgát, hogy védi a schengeni határt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a német Bild napilapban és a Bild honlapján hétfőn megjelent interjúban. "Ti akartátok a migránsokat, nem mi" - ezzel a címmel futott ki az anyag az online kiadásba.
Az uniós pénzeknek semmi köze a menekültkérdéshez?
A kormányfő hangsúlyozta: a határvédelem 2015 óta egymilliárd euróba került és Brüsszel egyetlen fillért sem fizet ezért. Szerinte a probléma megoldása nem az, hogy az illegálisan az EU-ban tartózkodó embereket az EU egész területén szétosszák, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van. Arra a felvetésre, hogy miközben "pénzt fogad el az EU-tól", megtagadja a menekültek befogadását, Orbán Viktor kijelentette: a Kohéziós Alap nem ajándék, hanem egy "tisztességes kiegyenlítés", mivel a közép-európai országok megnyitották piacukat. "Ennek abszolút semmi köze a menekültkérdéshez" - emelte ki.
Orbán Viktor miniszterelnök még az ősszel fordult Jean-Claude Junckerhez, azt kérve, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára az utóbbi két évben határvédelemre fordított mintegy 883 millió euró (270 milliárd forint) felét. Juncker válaszában nagyjából arról írt, hogy dicséretes, hogy ilyenkor, amikor osztozni kell a költségeken, Magyarországi is hisz a szolidaritásban, de ez nem így működik: részt kell venni az olyan kötelezettségekben is, mint a menekültek elosztása. Emellett felsorolta azokat a forrásokat, amelyekből Magyarország határvédelemre részesülhet és részesül.
Orbán elfogadta volna a bíróság ítéletét a menekültkvótáról
Arra a felvetésre, hogy az Európai Törvényszék ítélete ellenére megtagadják csaknem 1300 menekült befogadását, a kormányfő azt mondta: több mint húsz tagállam nem hajtotta végre a kvótát, "mégis csak minket bírálnak, ez a kettős mérce esete". Hozzátette: az ítélet egyébként arra az EU-határozatra vonatkozott, amely gyakorlatilag az ítélettel egyidőben lejárt, és most újra kell tárgyalni. Kérdésre, hogy különben elfogadta volna az ítéletet, azt válaszolta: "igen, mi a jogállam talaján állunk".
Muzulmán inváziós erő
A kormányfő hangsúlyozta: az EU-ba törekvőket nem muzulmán menekülteknek tekinti, hanem "muzulmán inváziós erőnek", gazdasági migránsoknak, akik jobb életet keresnek. Magyarország felé négy biztonságos országon kelnek át, amelyek ugyan nem olyan gazdagok, mint Németország, de stabilak, ahol már "nem az életükért futnak".
Orbán Viktor kiemelte: az érkezők illegálisan törték át a határt, "nem menekülthullám volt, hanem egy invázió". "Soha sem értettem, hogy egy olyan országban, mint Németország - amely számunkra a fegyelem és a jogállamiság legjobb példája - hogyan ünnepelhették valami jó dologként a káoszt, az anarchiát és a határok illegális átlépését" - jelentette ki. A menekültkérdés politikailag ugyan európai probléma, szociológiailag azonban német - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy minden menekült Németországba akar menni, "német életet szeretne".
Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem szeretne migrációt. "Az én felfogásom szerint nem lehetséges az, hogy a népnek egy alapvető témával kapcsolatban van egy akarata és a kormány megtagadja azt, hogy ennek az akaratnak megfeleljen. Itt az ország szuverenitásáról és kulturális identitásáról beszélünk. Meg kell őriznünk azt a jogot, hogy eldönthessük, ki élhet magyar területen".
Kifejtette: a muzulmánok nagy száma párhuzamos társadalmakhoz vezet, mivel a keresztény és a muzulmán társadalom soha sem fog összekapcsolódni, a multikulturalizmus csak illúzió. "Mi nem szeretnénk ilyesmit. És nem szeretnénk, hogy bármit ránk erőltessenek" - emelte ki.
Az EU egy csodálatos projekt
Orbán Viktor szerint napjainkban az jelenti a legnagyobb fenyegetést az EU-ra, hogy Brüsszel "trükkösen próbál" nemzeti szuverenitásokat magához vonni. Hangsúlyozta ugyanakkor: még ha kritizálják is a brüsszeli elitet, magatartásuk akkor sem Európa-ellenes.
Szerinte "az EU egy csodálatos projekt, amelynek szívesen vagyunk a része, és amelyben maradni fogunk".
Soros György nemzetbiztonsági kockázat?
A Bild felvetésére, hogy plakátkampányt folytat "ősellensége", Soros György ellen, a kormányfő úgy reagált, hogy Soros György - "aki a kaszinókapitalizmus révén szerezte vagyonát, állam nélküli államfőnek tekinti magát" - szintén kampányt folytat a magyar kormány ellen, és ebben semmi sem korlátozza. "Ez egy nyílt vita, amely éppen a sajtószabadság bizonyítéka" - mondta, hozzátéve: a milliárdos 60 nem-kormányzati szervezetet (NGO) pénzel, amely támogatja a migrációt. "Itt nem a vélemény szabadságáról, hanem nemzetbiztonságról van szó, és nekem fel kell lépnem".
Szabad a sajtó
Szintén kérdésre válaszolva jelezte: nem gondolja, hogy a német sajtó szabadabb lenne, mint a magyar. "A magyar sajtó 80 százalékban magántulajdonban van, és egy jelentős része erősen kritikus a magyar kormánnyal szemben" - emelte ki, hozzátéve, az Európai Bizottság is "írásba adta, hogy médiatörvényünk megfelel az EU-s szabályoknak".
Arra a felvetésre, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) múlt hét végi, seeoni tanácskozásának díszvendége volt, amit többen kritizáltak, köztük Martin Schulz szociáldemokrata pártelnök, a miniszterelnök kifejtette: mindig tisztelte Martin Schulzot, "mert ő egy jó harcos". Szerinte azonban két különböző dolog harcosként szórakoztatónak lenni és felelősséget vállalni egy ország politikájának alakításában. (A Schulz-Szijjártó-csörtéről itt számoltunk be >>)
Egész jók vagyunk
"Mi úgy gondoljuk, hogy több tiszteletet érdemlünk" - jelentette ki. Hozzátette: Magyarország az utóbbi évtized kevés sikertörténetének egyike. 2010-ben a munkanélküliség rátája 12 százalék volt, most kevesebb, mint 4. A gazdasági növekedés 4 százalék felett van, míg 2009-ben még 6 százalékos volt a visszaesés. A költségvetés hiánya jóval 3 százalék alatt van - sorolta. "Ha tisztességesen ítélnek meg bennünket, akkor egész jók vagyunk" - jelentett ki a kormányfő.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
