Az uniós csúcs első napja után, péntek reggel Brüsszelből adott rádióinterjút Orbán Viktor, amelyben hosszan beszélt az uniós költségvetés módosítási tervéről. Laptársunk, az Mfor percről percre tudósításában azt írja, a miniszterelnök emlékeztetett, a hétéves büdzsé elfogadásakor abban egyeztek meg, azt nem módosítják, most mégis plusz befizetéseket kérnek a tagállamoktól. A kormányfő szerint 50 milliárd eurót kérnek Ukrajna további támogatására, holott Orbán Viktor szerint az előző 70 milliárdról sem tudni, mire költötték, 18-19 milliárdot a Covid utáni újjáépítésre felvett hitelek kamatának megemelkedése miatt kellene befizetni a 27 tagállamnak, emellett a migráció támogatására és az uniós tisztviselők fizetésemelésére is további befizetési kötelezettséget írnának elő.
„Hova lett a pénz?”
– tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint esély sincs a hétéves szemeszter módosítására.
A magyar kormányfő előzőleg csütörtökön videóüzenetben kritizálta az uniós büdzsé tervezett módosítását.
Orbán Viktor szerint kétféle iskola létezik, az egyik szerint folytatni kell Ukrajna támogatását addig, amíg sikert nem ér el, a másik szerint, amit ő képvisel, a pénzügyi forrásokat is a tűzszünet és béke megteremtése érdekében kell felhasználni. Ám a miniszterelnök úgy véli, az EU már a pénzügyi teljesítőképessége határán van.
„Hol a magyarok pénze, hol a lengyelek pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában”
– mondta a kormányfő, hozzátéve, az EU pénze elfogyott, az újabb hitelekkel pedig – melyeket szintén rossz célokra használnak fel – adósságcsapdába kergetik az uniót.
Orbán Viktor a másik fontos napirendi pontként a migrációról szóló vitát jelölte meg, ami szerinte már „szabadságharc”. Ugyanis – fejtette ki – az Európai Tanácsban megállapodtak egy konszenzusról, de a kvótarendszert „puccsszerűen” átnyomták a Belügyminiszterek Tanácsán, ami mögött a kormányfő a „Soros-birodalom” élén történt váltást sejti. A miniszterelnök szerint a tervek elfogadása esetén Magyarországon „migránsgettókat” kell majd felállítani. A magyar kormányfő a „külső hot spotra” esküszik, azaz arra, hogy a menekültkérelmet még az EU-ba történő belépés előtt kell elbírálni. Emellett felidézte, Magyarország vitt segítséget oda is, ahonnan elindulna a migráció.
Bel- és gazdaságpolitikai kérdésekre áttérve emlékeztetett, a kormány folyamatosan hozott inflációcsökkentő intézkedéseket, és úgy véli, jó esély van arra, hogy július-augusztusban a bérek emelkedése meg fogja haladni az áremelkedések ütemét. A családtámogatási rendszer átalakításáról azt mondta, a városi csok már nem működik, ezért azt át kell alakítani, míg Babaváró hitel esetén „hozomra” már csak a 30 év alattiak lesznek jogosultak, efölött azok, akik igazolják, hogy tényleg gyermeket várnak. A kormányfő felidézte, a megmaradó támogatások összege emelkedik.
A rádiós beszélgetésben Varga Judit igazságügyi miniszter lemondása nem került szóba.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
