Ukrajna, gazdaság, biztonság és védelem, migráció, Kína, külkapcsolatok – az Európai Tanács honlapján elérhető dokumentum szerint ezek a témák kerülnek terítékre a ma kezdődött, kétnapos EU-csúcson Brüsszelben.
A találkozó eredetileg az egyre erősödő migrációra és az EU-kínai kapcsolatokra fókuszált volna, de a Wagner-csoport félbemaradt lázadása nyomán ismét Ukrajna került a napirend élére a Financial Times értesülései szerint.
Arra keresik a választ az uniós állam- és kormányfők, hogyan lehet még jobban támogatni Ukrajnát, tekintettel az egyre instabilabbá váló szomszédjára és az ellentámadás relatív sikertelenségére.
Biztonsági támogatás
Ami a támogatás részleteit illeti, az EU úgynevezett „biztonsági kötelezettségeket” vállalna Ukrajnával szemben az úgynevezett tanácsi következtetések előzetes tervezete szerint. (A következtetéseket a Tanács adja ki a csúcsok végeztével.)
A deklarációt Franciaország dolgozta ki, és célja, hogy „nagyon egyértelmű politikai jelzést” küldjön Ukrajna és Oroszország számára, mondta a brit lapnak egy, az előzetes tárgyalásokon résztvevő diplomata. Cél az is, hogy az EU-nak is legyen egy széles „biztonsági keretrendszere” Ukrajna megvédésére, és ne szorítsa háttérbe az Egyesült Államok vezette NATO.
Az uniós terv támogatása ugyanakkor egyelőre nem egységes: a semleges országok (Ausztria, Málta, Írország) szeretnének többet tudni arról, hogy mit jelentenek az úgynevezett uniós „kötelezettségek.”
Ezzel kapcsolatban a dokumentumtervezet úgy fogalmaz, hogy az EU és a tagállamok „készen állnak partnereikkel együtt hozzájárulni” azokhoz a biztonsági kötelezettségekhez, amelyek „segítenek Ukrajnának megvédeni magát hosszútávon, elriasztani az agressziót és ellenállni a destabilizációs kísérleteknek.”
Utalnak ugyanakkor arra is, hogy figyelembe fogják venni a semleges államok védelmi és biztonsági politikáját is.
Az még kérdés, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd. Egyes tagállamok kifogásolták is, hogy a „kötelezettség” csak nagyon elnagyoltan van definiálva. Egy uniós diplomata pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU „biztonsági kötelezettségek” szempontjából már most is sokat tesz (gazdasági segítség, valamint kezdeményezés a közös lőszerbeszerzésre, -gyártásra és –szállításra Ukrajnának).
Emellett számos tagország szállít bilaterális keretek között fegyvereket, hadieszközöket és segíti az ukrán katonák kiképzését.
Megrekedt ellenoffenzíva
A biztonsági garanciáknak az EU azért is szükségét láthatja, mert az ukrán ellenoffenzíva egyelőre csak mérsékelt sikereket hozott, és az orosz erők harckészültségét a Wagner-felkelés sem törte meg egy friss elemzés szerint.
„Az ellentámadás kimenetele mindenre hatással lesz – jó vagy rossz irányba –, amit Ukrajnával kapcsolatban teszünk”, ezen belül a pénzügyi és politikai támogatásra, valamint mindenekelőtt az előbb-utóbb bekövetkező béketárgyalásokra is, mondta a Financial Timesnak egy magasrangú uniós diplomata.
Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai főparancsnoka múlt héten maga is arról beszélt egy privát rendezvényen a lap szerint, hogy az ellenoffenzíva még nem ért el jelentős sikert, Oroszországnak pedig még mindig előnye van „a tömeget” – tehát az emberi erőforrások nagyságát – tekintve. (Az ukrán offenzíva megrekedésének okairól ebben a videóban beszéltünk.)
A biztonsági támogatás mellett természetesen az anyagi támogatás is téma a csúcson: az Európai Bizottság javaslata szerint négyéves, 50 milliárd eurós támogatási csomagot nyújtanának Ukrajnának.
Ami a magyar vonatkozást illeti, Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs előtt Brüsszelben azt mondta: a Bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot, „újabb súlyos 100 milliárdok” befizetését kéri a tagállamoktól. Ebből 50 milliárdot akarnak adni Ukrajnának, miközben Magyarország és Lengyelország továbbra sem kap az új uniós forrásokból.
Szerinte az EU a csőd szélén van, és nem tud elszámolni az eddig elköltött pénzzel.
Saját bevallása szerint is nehéz éjszakája volt az ukrán légvédelemnek, kritikus célpontokra mért csapást Oroszország. 
