Augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat arra: a saját otthont, földet hazát nyújtó önálló államiság, a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében, és kiemelte, hogy egy népnek, aki saját hazára vágyik, és saját szokásai szerint akarja berendezni életét, a szabadságáért minden percben meg kell küzdenie, akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló - írja a Magyar Nemzet.
Kényelem, szűklátókörűség, politikai könnyelműség, az élj a mának, a történelem rendre visszatérő veszedelme.
Őseink munkájára reagálva hangsúlyozta: micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény! Máig nem értjük honnan a tudás. Hála és köszönet! Mennyi tetterő, céltudat, és vitézség kellett ahhoz hogy mi ma itt éljünk – tette hozzá a kormányfő. Tudjuk, hogy hazánk válságos pillanatiban a megsemmisülés szakadékának szélére szorulva újra és újra utat tör magának és buzog a ki tudja honnan felsereglő magyar. Ezért lesz újra dicsőség – hangsúlyozta a tisztavatásra felsorakozottaknak Orbán Viktor.
Ma még kevesen tudják, hogy mennyire fontos szerep vár Önökre, nemcsak fegyvereink gyarapodó ereje miatt. Az élet kötelesség – emelte ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor kiemelte: az élet kötelesség, és a korszellemmel szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője. A miniszterelnök arról beszélt, ez az igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást, és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe. A kormányfő hangsúlyozta, az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el, nem kínozzák értelmetlen vágyak, nem hálózza be az éhes önzés.
Önök mától egy férfieszményt, a kötelességét fegyverrel, és ha kell élete árán is teljesítő katonáét testesítik meg számunkra – mondta Orbán Viktor az újonnan avatott tiszteknek. A miniszterelnök úgy fogalmazott: minél kevesebben vannak, akik teljesítik kötelességüket, másoknak annál inkább kell. Ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre – húzta alá a kormányfő. A miniszterelnök az ország nevében megköszönte az új tisztek szüleinek, hogy ilyen derék hazafiakat adtak Magyarországnak.
Ma átadjuk és felszenteljük az összetartozás emlékhelyét – folytatta Orbán Viktor, és hozzátette: A trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességünket teljesítettük.
Európa , sőt a teljes Nyugat sem képes többé maga felé irányítani a világgazdaság erőforrásainak áramlatait, ezért erőpróba előtt állunk – mondta a miniszterelnök, és kiemelte, hogy vissza kell találni Európának a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős életvezetés világába.
A miniszterelnök hangsúlyozta: kétségek gyötörnek bennünket az európai civilizáció jövője miatt, és a kontinens országai széttartó irányban haladnak. A nyugat lemondott a nemzet erejéről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a keresztény Európáról – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: ehelyett migrációval, nyitott társadalommal és szivárványos családokkal kísérleteznek.
Orbán Viktor szerint Közép-Európa népei viszont a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget és a keresztény értékeket helyezik középpontba. Ezért megvédjük határainkat, és migránsok helyett saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: a nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben. A kormányfő szerint a kontinens egyik fele sem kényszerítheti a másikra saját világlátását.
A közé-európai népek, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, meg kell, hogy találják az együttműködés útját, ami garantálja önállóságukat, de hozzájárul az európai egységhez is. Ez csak akkor lehetséges, ha megértjük hogy Közép-Európát nekünk közép-európaiaknak kell megszervezni – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: nem vezet jóra, ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, mert az megosztottsághoz, alávetettséghez vezet, és értékes munkánk hasznait mások szedik.
Orbán Viktor szerint évszázadok óta nem kínálkozott ilyen esély hogy a közép-európai népek számára, hogy lengyel vezetéssel a Balti tengertől a Balkánig maguk szabják meg sorsukat. A csillagok szerencsés együttállása azonban nem tart örökké – figyelmeztetett Orbán Viktor.
Szembenéztünk és számot vetettünk: e száz év tanulságait súlyosaknak és messze hatónak éreztük, előle ki nem térhettünk. De a száz év magánya véget ért – mondta.
Felmérve az előttünk álló évtizedeket, bejelentettük a szuverenitás, szabadság és a közös érdekre alapozott érdekeltségünket és részvétvételi szándékunkat. Mi magyarok ma a túlélés bajnokaiként állunk a történelem színpadán – hangsúlyozta a kormányfő, aki kiemelte, hogy olyan erővel kell erről szólni, ami a Kárpát-medence legtávolabbi zugáig, sőt azon is túl elhallatszik. Magyarország nemcsak túlélt és megmaradt, de zászlóit magasra emelve győzelemre áll. Száz verejtékes év árán megértettük, soha többé nem engedhetjük meg maguknak a gyengeség luxusát – nyomatékosította.
Ünnepi beszédében kiemelte: a megmaradásnak és túlélésnek is törvényei vannak, amiket fel kell vésni hazánk tartóoszlopaira: haza csak addig van, amíg van aki szeresse. Csak az a miénk amit meg tudunk védeni. Határa csak az országoknak van, a nemzetnek nincs. Egyetlen magyar sincs egyedül!
Hozzátette: miközben mi idehaza ünnepelünk, Európa hajója éppen megfeneklett. Véget ért az európai népek megkérdőjelezhetetlen szellemi és technikai fölénye.
Az avatási ünnepségen Orbán Viktor arról beszélt, hogy ez az emlékhely összekapcsol bennünket. Hangsúlyozta, hogy közös örökösei vagyunk mindannak, amit őseink a Kárpát-medencében felépítettek. Ez az örökség minden magyaré, bárhol is éljen a világban. Legyünk rá büszkék és tegyünk hozzá a magunkét! – hangsúlyozta.
Folytatódott a fegyveres erőszak a szunniták és a síiták között Északnyugat-Pakisztánban. 
