Ezt a boszniai választási bizottság közölte csütörtökön, miután befejezte a szavazatok újraszámlálását, adta hírül az MTI.
Az előzetes eredmények szerint a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke szerezte meg a szavazatok többségét az október 2-i választáson, ám később a választási bizottság csalás gyanújával több helyen kezdeményezte a szavazatszámlálás megismétlését.
Néhány szavazóhelyen hamis szavazólapokat találtak, az ügyészség nyomozást indított.
A szavazatok ismételt megszámlálását követően a választási bizottság jóváhagyta az előzetes eredményeket, és kihirdette Milorad Dodik győzelmét.
Korábban Milorad Dodik, valamint kihívója, az ellenzéki Jelena Trivic is bejelentette győzelmét. Az ellenzéki jelölt hívta fel először a figyelmet a lehetséges választási csalásra.
A bosznia-hercegovinai választópolgárok október első vasárnapján az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntöttek. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
Milorad Dodik 2010 és 2018 között már volt a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, ezért 2018-ban nem indulhatott újra a tisztségért, helyette a boszniai háromtagú államelnökség szerb helyéért szállt versenybe, és el is nyerte azt. Négy év után viszont újra indult a többségében szerbek lakta országrész vezetéséért.
Bosznia-Hercegovina a mai formájában az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés megkötésével jött létre. A megállapodás értelmében az országot két részre osztották, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek - egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
Orbán Viktor miniszterelnök október 13-án a Karmelita kolostorban fogadta Dodikot, akivel a balkáni országok európai integrációjáról valamint gazdasági, energiabiztonsági témákról is egyeztetett, illetve gratulált neki a győzelméhez.
A magyar kormányfő október elején pedig biztosította az újraválasztott vezetőt arról, hogy a jövőben is mindent megtesz eddigi kiváló politikai együttműködésük folytatása érdekében.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
