Orbán: az oroszok 56-ot ismétlik
A Fidesz elnöke szerint az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt. Orbán Viktor az InfoRádiónak csütörtökön adott interjújában arról is beszélt, hogy amit az oroszok mondanak, az szinte ugyanaz, mint amit 56-ban mondtak Budapestről.
"Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - fogalmazott a Fidesz elnöke.
A pártelnök szerint az orosz-grúz konfliktus miatt kialakult helyzetben kérdés, hogy az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti, ami elfogadhatatlan a XXI. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában.
Arra a kérdésre, hogy miért van meggyőződve arról, hogy Oroszország, és nem Grúzia kezdte a konfliktust, Orbán Viktor úgy válaszolt: Magyarországnak van tapasztalata a vele szemben indított katonai akciókat illetően. Mint mondta, ezért is tartja fontosnak, hogy a politika, az erkölcs és a jövő szempontjából Magyarország egyértelműen foglaljon állást.
A politikus úgy érvelt: Magyarországot az elmúlt évszázadban többször is elfoglalták, de nem emlékszik olyanra, amikor a támadók ne érezték volna igazságosnak, hogy városokat foglaljanak el, és a lakosság egy részét deportálják; így a XX. század történelmének fényében őt hidegen hagyják az agresszornak azon nyilatkozatai, miszerint semmi rosszat nem tettek.
"Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről" - válaszolta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a mostani orosz hadműveletet a szeptember 11-ei merényletekre adott amerikai válaszhoz hasonlította.
A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy "a puszta tények szerint" idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlőnek városokat, és ártatlan civilek halnak meg.
Szerinte ezért egyértelműen és erőteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttműködő Európának igenis van felelőssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan használni kell. A Fidesz vezetője úgy vélte, hogy Magyarországnak nem egy külső szemlélő szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét.
Szintén kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden áldozattal együtt érez, legyen nemzetiségét tekintve grúz, oszét vagy orosz.
Oroszország szabad kezet ad Dél-Oszétiának és Abháziának
Oroszország kész támogatni és garantálni bármely döntést, amelyet Dél-Oszétia és Abházia hoz státusával kapcsolatban - jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök erről Eduard Kokojti dél-oszétiai és Szergej Bagaps abház elnökkel folytatott találkozóján beszélt a moszkvai Kremlben. Kokojti és Bagaps aláírta azt a hat pontból álló béketervet, amely Nicolas Sarkozy francia elnök közreműködésével jött létre. A tervet mind Moszkva, mind Tbiliszi elfogadta.
Medvegyev hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja változatlan, és nem csupán támogatni fogja a két grúziai térség döntéseit, de kész azok megvalósításáért kezeskedni a Kaukázusban és az egész világon.
"Önök (a déloszétok és az abházok) a területüket védelmezték, az igazság az önök oldalán van, ezért is arathattak győzelmet a konfliktusban az orosz csapatok segítségével" - mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy számít Oroszország partnereinek konstruktív hozzáállására. "Bár az is lehet, hogy másra nem képesek, csak fegyvert szállítani Grúziának" - jegyezte meg.
Abházia és Dél-Oszétia papíron Grúzia része, gyakorlatilag azonban elszakadtak Tbiliszitől. A szakadár területeket eddig nemzetközi jogilag senki sem ismerte el.
A Kremlben megtartott találkozón Medvegyev azt is megjegyezte: az elmúlt éveket tekintve először fordult elő, hogy Oroszország megvédte polgárainak érdekeit, utalva arra, hogy a Dél-Oszétiában élők többségének orosz útlevele van.
Amerika Grúzia mellett áll
Nem adtunk fegyvert Grúziának
Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak
Beleroppan Grúzia a harcokba
Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot
Elvérzik a rubel a bombáktól
Bush leszólta Putyin háborúját
"Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - fogalmazott a Fidesz elnöke.
A pártelnök szerint az orosz-grúz konfliktus miatt kialakult helyzetben kérdés, hogy az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti, ami elfogadhatatlan a XXI. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában.
Arra a kérdésre, hogy miért van meggyőződve arról, hogy Oroszország, és nem Grúzia kezdte a konfliktust, Orbán Viktor úgy válaszolt: Magyarországnak van tapasztalata a vele szemben indított katonai akciókat illetően. Mint mondta, ezért is tartja fontosnak, hogy a politika, az erkölcs és a jövő szempontjából Magyarország egyértelműen foglaljon állást.
A politikus úgy érvelt: Magyarországot az elmúlt évszázadban többször is elfoglalták, de nem emlékszik olyanra, amikor a támadók ne érezték volna igazságosnak, hogy városokat foglaljanak el, és a lakosság egy részét deportálják; így a XX. század történelmének fényében őt hidegen hagyják az agresszornak azon nyilatkozatai, miszerint semmi rosszat nem tettek.
"Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről" - válaszolta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a mostani orosz hadműveletet a szeptember 11-ei merényletekre adott amerikai válaszhoz hasonlította.
A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy "a puszta tények szerint" idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlőnek városokat, és ártatlan civilek halnak meg.
Szerinte ezért egyértelműen és erőteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttműködő Európának igenis van felelőssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan használni kell. A Fidesz vezetője úgy vélte, hogy Magyarországnak nem egy külső szemlélő szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét.
Szintén kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden áldozattal együtt érez, legyen nemzetiségét tekintve grúz, oszét vagy orosz.
Oroszország szabad kezet ad Dél-Oszétiának és Abháziának
Oroszország kész támogatni és garantálni bármely döntést, amelyet Dél-Oszétia és Abházia hoz státusával kapcsolatban - jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök erről Eduard Kokojti dél-oszétiai és Szergej Bagaps abház elnökkel folytatott találkozóján beszélt a moszkvai Kremlben. Kokojti és Bagaps aláírta azt a hat pontból álló béketervet, amely Nicolas Sarkozy francia elnök közreműködésével jött létre. A tervet mind Moszkva, mind Tbiliszi elfogadta.
Medvegyev hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja változatlan, és nem csupán támogatni fogja a két grúziai térség döntéseit, de kész azok megvalósításáért kezeskedni a Kaukázusban és az egész világon.
"Önök (a déloszétok és az abházok) a területüket védelmezték, az igazság az önök oldalán van, ezért is arathattak győzelmet a konfliktusban az orosz csapatok segítségével" - mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy számít Oroszország partnereinek konstruktív hozzáállására. "Bár az is lehet, hogy másra nem képesek, csak fegyvert szállítani Grúziának" - jegyezte meg.
Abházia és Dél-Oszétia papíron Grúzia része, gyakorlatilag azonban elszakadtak Tbiliszitől. A szakadár területeket eddig nemzetközi jogilag senki sem ismerte el.
A Kremlben megtartott találkozón Medvegyev azt is megjegyezte: az elmúlt éveket tekintve először fordult elő, hogy Oroszország megvédte polgárainak érdekeit, utalva arra, hogy a Dél-Oszétiában élők többségének orosz útlevele van.
Amerika Grúzia mellett áll
Nem adtunk fegyvert Grúziának
Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak
Beleroppan Grúzia a harcokba
Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot
Elvérzik a rubel a bombáktól
Bush leszólta Putyin háborúját
MTI
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
