|
| Mesut Özil EPA/GUILLAUME HORCAJUELO |
Az ARD német közszolgálati televízió megrendelésére készült felmérés szerint 29 százalék úgy véli, hogy Özilt terheli elsősorban felelősség, míg 14 százalék a DFB-t hibáztatja inkább.
Közös felelősség az integráció
A megkérdezettek döntő többsége, 69 százaléka szerint a bevándorlók integrálásában azonos felelőssége van a politikának, a befogadó társadalomnak és a bevándorlóknak. A válaszadók 13 százaléka szerint a beilleszkedés elsősorban a bevándorlók dolga, és 11 százalék véli úgy, hogy az integráció a politika feladata. Mindössze 4 százaléknyian voltak azon az állásponton, hogy a bevándorlók integrálása mindenekelőtt a befogadó társadalom feladata.
Mesut Özil, az angol Arsenal középpályása a múlt héten jelentette be, hogy nem játszik többet a német válogatottban, mert úgy érzi, hogy rasszista támadások érték. A török származású, Gelsenkirchenben született futballista a Nationalelf világbajnoki kudarca után került a bírálatok középpontjába, mert nem sokkal a torna előtt ő és a Manchester City játékosa, Ilkay Gündogan közös fényképet készített Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Özil távozásából hatalmas botrány lett, a héten a DFB elnöke elismerte, hogy a szövetség hibázott, de a rasszizmus vádját visszautasította.
A kritika még nem rasszizmus
A brazil származású Cacau, a Nürnberg és a Stuttgart egykori játékosa, a DFB integrációs megbízottja pénteken a német Bildnek nyilatkozva ismét visszautasította a rasszizmus vádját.
"A bírálat nem azonos a diszkriminációval és a rasszizmussal. Ha engem ér bírálat, és azt mondom, hogy azért támadnak, mert brazil vagyok és sötétebb a bőröm, az nem korrekt, felnőtt dolog" - fogalmazott az egykori német válogatott csatár.
Cacau szerint az Erdogannal készült fotónak igenis politikai töltete volt, az ellen pedig erőteljesen fel kell lépni, ha emiatt őt a társadalomból rasszista támadások érték. "Az a vád viszont, hogy a DFB rasszista, nem állja meg a helyét" - hangoztatta.
A botrány hátteréről készült cikkünket itt olvashatja.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
