Kitört a pánik Berlinben a törököknek tett ígéretek miatt

Recep Tayyip Erdogan török elnök. MTI Fotó: Kovács Tamás

A Financial Times értesülései szerint az európai diplomatáknak fő a fejük az Angela Merkel által levezényelt EU-török megállapodás miatt. Ankara ugyanis az utóbbi napokban világossá tette Berlin és Brüsszel számára, hogyha júniusig nem születik pozitív döntés a törökök vízum-mentességével kapcsolatban, akkor a menekült-paktumot a törökök semmisnek tekintik.

Berlin, Párizs és más európai fővárosok egyre idegesebben mérlegelik a muszlim bevándorlás belpolitikai kihatásait, amint az egyre dühösebb választók leszavazzák a Willkommenskultur prédikátorait a helyhatósági választásokon.

A törökök markában, a kurdok árnyékában

Brüsszel és Berlin politikai stratégáinak további fejfájást jelent, hogy Ukrajna, Grúzia és Koszovó esetében is küszöbön áll az EU vízumkényszer feloldása. Egy magas rangú EU diplomata egyenesen „növekvő pánikról” számolt be Berlinben és Párizsban, hiszen a körmükre égnek a korábbi ígéretek. A szürke eminenciások most óvatosan tesztelik a hangulatot a Bundestagban és az Európai Parlamentben, hiszen ezen intézményeknek is meg szavaznia a liberalizációs intézkedéseket.

Merkelék lábon lőtték magukat

A török vízummentesség ügye közben belobbant a brit EU-népszavazásos kampányba is. Olyannyira, hogy David Cameronnak múlt szerdán deklarálnia kellett, miszerint a törökök nem mehetnek majd automatikusan az Egyesült Királyságba, ha megkapják a vízummentességet a 26-tagú Schengeni övezetbe.

Káncz Csaba

A törökök pontosan tudják, milyen kényszerhelyzetbe lavírozta be magát Berlin és Brüsszel és nem is engednek egy centit sem. Szelim Yenel, Törökország EU-ba akkreditált nagykövete a minap kijelentette: „Mi végrehajtottuk a megállapodás ránk eső részét, most Brüsszel jön.” Ha pedig teljesen feloldják a vízumkötelezettséget akkor a törökországi kurdok millióinak csupán egy fapados repülőjegyet kell venniük és bármelyik német reptéren kiejteni a szót „menedék”. Az máris hosszú évekig tartó jogi procedúrát von maga után, nagy eséllyel a letelepedési engedély megadásával a végén.

Erdogan elnök is elszólta magát és világossá tette az erőviszonyokat: „Az EU-nak nagyobb szüksége van a törökökre, mint a törököknek az EU-ra.” Mondja ezt pökhendien az az elnök, aki a Török Újságíró Szövetség friss jelentése szerint tavaly 500 újságírót rúgatott ki a munkahelyéről, miközben 70-et fizikai bántalmazás ért. Harminc újságíró jelenleg is börtönben csücsül Törökországban, többnyire terrorizmus vádjával. Erdogan elnök 2014 augusztusi megválasztása óta 1845 török állampolgárt – köztük több újságírót – helyeztek vizsgálat alá vagy ítéltek el az „elnök megsértéséért”. Múlt szombaton a török rendőrség őrizetbe vette Ebru Umar holland újságírónőt a törökországi Kusadasi üdülővárosban található lakásán. A hatóságok szerint Umar a Twitter-üzeneteivel sértegette Erdogant.

Olasz tervek Líbiáról

Mivel a törökök egyelőre betartják a megállapodást, az embercsempészek figyelme a Líbia-Olaszország útvonalra koncentrálódik. Valóban, míg márciusban 9700 volt a migránsok és menekültek száma Észak Afrikából, addig egy évvel korábban ugyanebben a hónapban csupán 2300. Angelino Alfano olasz külügyminiszter szerint Líbia a bajok gyökere és szükségessé vált az erősebb együttműködés Líbiával a határellenőrzés javítása miatt.

Diplomáciai források szerint Európa országai jelenleg három csoportra különültek el: egyesek egész Európára osztanák el a terhet, mások a Dublini Egyezmény végrehajtása mellet kardoskodnak, míg egy harmadik csapat egyáltalán nem akar részt venni a terhek megosztásában.

Az olasz kormány ezért egy ’Migration Compact’ nevű csomagtervet tett le Brüsszel asztalára, amely aktívabb diplomáciai intézkedéseket követel. Az EU-nak török mintára egyezményeket kellene kötnie több afrikai országgal. Ennek keretében Brüsszel pénzt, biztonsági együttműködést és a gazdasági migránsok előtt a határok korlátozott megnyitását kínálná (sic). Cserébe együttműködést kér a csempészek elleni harcban és a tartózkodási engedély nélküliek visszatelepítésében.

A terv finanszírozásához Róma „közös EU-migrációs kötvények” kibocsátást javasolja. Az EU Bizottság egy szóvivője üdvözölte az olasz csomagtervet, de a finanszírozás vonatkozásában nem óhajtott nyilatkozni. Berlinben azonban nem kapta meg a maximális pontszámot az olasz EU-s kötvény-kibocsátási terv ötlete és német kormány egy hete határozottan elutasította azt.

Az EU megerősített védelme a Földközi tengeren egyébként az elmúlt hat hónapban 68 feltételezett embercsempész letartóztatásához vezetett, miközben 104 csempészhajót semlegesítettek és 13 000 migránst mentettek meg, akik egyébként elpusztultak volna a tengeren. Az EU 100 millió eurós segélycsomagot készít elő Líbia számára, amely az ottani gazdasági és humanitárius problémákat enyhítené. Brüsszel az új líbiai kormánynak egy civil misszió felállítását is javasolta, amely segítene a Líbiai Rendőrség konszolidálásában, valamint javítaná a szárazföldi és tengeri határ-ellenőrzést.

Káncz Csaba jegyzete